Kiderült: erre megy el a magyar családok pénze

A magyarok adják ki havi költségvetésükből a legnagyobb részt lakással kapcsolatos szolgáltatásokra, huszonnyolc európai ország lakói közül. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék - többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat globális felmérése a(z internetező) fogyasztók körében.

A lakhatás legolcsóbb általában a déli országokban, ahol keveset kell fűteni, 19-24 százalékos aránnyal. Figyelmet érdemel, hogy északabbra fekvő országok lakóinak havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok és svájciak.

Nálunk az otthoni érkezésre kiadott havi 25 százalék szintén magasabb, mint az európai átlag, amely 21 százalék. Érdekes, hogy otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a sávjciak és dánok költik 21, 22, valamint az írek és olaszok 23-23 százalékos aránnyal.

Az online felmérés magyar válaszadóinak pénzéből 8 százalék jut kommunikációra (mobil telefontól kábeltévéig), 7 pedig rutin közlekedésre (például autóval, tömegközlekedéssel a mindennapi élet során). A gyógyulás költségei átlag 4 százalékot visznek el. Következik az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés 3-3 százalékkal. További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra.

Hazánkban a havi költésekből kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik. Ez a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre/szórakozásra.

Más felmérések arról számolnak be, hogy mélypontját érte el a fogyasztók közérzete. A magyarok különösen pesszimisták: úgy érzik, anyagiak tekintetében az elmúlt 10 év sem hozott előrelépést.

A Cetelem Körkép című kutatás által vizsgált országok közül Magyarország negatív értelemben tűnik ki, hiszen hazánkban 100-ból 79 válaszadó vélekedik úgy, hogy anyagi helyzete romlott az elmúlt 10 év során. A kutatás eredményei szerint ugyanakkor nem csak arról van szó, hogy Magyarországon hagyományosan szeretnek panaszkodni a fogyasztók, a háttérben a reáljövedelmek csökkenése is áll.

A körkép szerint míg Európában a családok harmada havonta jár étterembe, a magyarok 6 százaléka teheti/teszi meg mindezt - hasonló a különbség aránya a kultúra, szórakozás területén is. A családok spórolnak az utazáson, nyaraláson, de növekszik a használt termékek vásárlásának, az otthoni barkácsolásnak, újrahasznosításnak aránya is.

Pozitívumként kiemelhető ugyanakkor, hogy az általános európai tendenciát követve Magyarországon 13-ról 20 százalékra ugrott a megtakarításokat előnyben részesítők aránya - ezzel együtt még mindig a kontinens sereghajtói közé tartozunk ebben a vonatkozásban is.