10 °C Budapest

Jön a többkulcsos járulék az egykulcsos adó mellé?

Pénzcentrum
2012. július 2. 05:26

Már létező járulékkedvezményeket állít be a kormány tehercsökkentésként, holott a jelenlegi rendszerben különböző jogcímeken, azokon belül is többféle kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók egyebek között a 25 évnél fiatalabb, a gyesről, gyedről visszatérő és az 50 évnél idősebb foglalkoztatottak után. Jelentősen csökkenthetné az adminisztrációs terheket, ha a jelenlegi, csaknem húszféle variáció helyett egyféle kedvezmény lenne, aminek a mértéke sávosan változna. Ekkor viszont az a faramuci helyzet állna elő, hogy az egykulcsos adó mellé többkulcsos járulékrendszert társítana a kormány, igaz, hogy annak hatása közvetlenül nem a munkavállalóknál, hanem a munkáltatóknál csapódna le.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Forradalmi újításként tálalja a kormány a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, illetve a képzettséget nem igénylő, fizikai munkát végzők foglalkoztatását segítő járulékkedvezményeket, noha azok már jelenleg is elérhetőek a munkáltatók számára - hívja fel a figyelmet Angyal József okleveles adószakértő.

A pályakezdő fiatalok (a 25 évnél, illetve felsőfokú végzettség esetén 30 évnél fiatalabbak) foglalkoztatása után jelenleg a következő kedvezményeket lehet igénybe venni:

- Alap- és középfokú végzettségűeknél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho, amely a korábbi munkáltatói társadalombiztosítási járulék helyébe lépett), vagyis lényegében 10 százalékot kell fizetni. A foglalkoztatás második évében már kevesebb, 7 százalék kedvezmény.

- Felsőfokú végzettségűeknél összességében csak egy évig jár a kedvezmény. A foglalkoztatás első 9 hónapjában a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával, az utolsó három hónapban pedig a 7 százalékával lehet csökkenteni a szochót.

Start Plusz Kártya kiváltására jogosultak, akik a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kívánnak munkába állni, vagy akik a gyermekük egyéves korának betöltését követően, a gyes folyósítása mellett kívánnak dolgozni abban az esetben, ha még nem állnak munkaviszonyban. Az érintettek után az első évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával, a második évben pedig a 7 százalékával lehet csökkenteni a fizetendő szochót.

A Start Extra Kártyát igényelheti az az 50 évnél idősebb munkavállaló, akit az igénylést megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként tartottak nyilván. A kártyát életkorra való tekintet nélkül azok is kiválthatják, akik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők. Az érintettek foglalkoztatása után az első évben, a legtöbb esetben egyáltalán nem kell szochót fizetni, mivel a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 27 százaléka. A második évben 17 százalékos kedvezményt lehet érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy 10 százalékos adót kell utánuk fizetni. Ezt a kedvezményt a hatályos törvény szerint 2013. december 31-ig vehetik igénybe a munkáltatók.

Idén december 31-ig Start Bónusz Kártyát is lehet igényelni azoknak, akik az igénylést megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartottak, illetve azok, akik a gyes, gyed, gyet, ápolási díj megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kívánnak dolgozni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, a gyes folyósítása mellett kívánnak munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem állnak, és nem rendelkeznek érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával. Azért éri meg kiváltani a Bónusz Kártyát, mert ahhoz a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér másfélszerese 27 százalékának megfelelő kedvezmény jár, vagyis egyáltalán nem kell megfizetni a szochót.

A közmunka-programban foglalkoztatottak után is jelentős adókedvezményt lehet igénybe venni. Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 130 százalékának a 13,5 százaléka lehet. Vagyis az érintettek után a 27 helyett csak 13,5 százalékos ehót kell fizetni lényegében az állami költségvetésből az állami költségvetésnek.

Az álláskeresők foglalkoztatása után már 2009. január 1-jétől igénybe vehettek járulékkedvezményt a legfeljebb 250 fős mikro-, kis- és középvállalkozások. A feltétel az volt, hogy aktív korúak ellátásában nem részesülő, legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt, vagy három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott, a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott álláskeresőt, illetve olyan személyt foglalkoztassanak, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg. Kritérium volt, hogy az érintett személyek növeljék a cég éves átlagos statisztikai állományi létszámát, és a bővített létszámot a foglalkoztatás legalább két éves időtartama alatt megtartsák a vállalkozások. Ez a lehetőség idén januárban megszűnt, helyette viszont életbe léptek a korábban felsorolt különféle kedvezmények.

Mindezek mellett adókedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások a közszférából elküldött személyek foglalkoztatása után is. A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százaléka lehet. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően kormánytisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. A jelenleg hatályos törvény szerint azok után lehet igénybe venni a kedvezményt, akik 2012. október 31-ig igénylik az állami foglalkoztatási szervtől a hatósági bizonyítványt arról, hogy részt vehetnek a programban. A bizonyítvány a kiállításának. napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után is igénybe lehet venni adókedvezményt. Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek az esetében a hatóság megállapította, hogy a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Az is jogosult a kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékot kap. Az érintettek foglalkoztatása után az esetek többségében egyáltalán nem kell szochót fizetni, mert a kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 27 százaléka lehet.

Adókedvezményt lehet igénybe venni a részmunkaidős foglalkoztatás után is, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő, az idő alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült munkavállaló munkakörét egy másik dolgozóval megosztva heti 20-20 órás részmunkaidőben látják el. Ennek a feltételnek legalább egy évig fenn kell állnia, a kedvezmény pedig legfeljebb 3 évig jár. Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. A kedvezmény mértéke mindkét munkavállaló esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 7 százaléka lehet.

Mindezek mellett létezik a versenyszférában foglalkoztatottak esetében az idei évben elvárt béremeléshez kötődő adókedvezmény, ami lényegében azt jelenti, hogy a nettó bérhez kötődő korábbi adójóváírás helyett a bruttó béremeléshez kapcsolódó kompenzációt lehet igénybe venni. A törvény szerint az idei évben a 27 százalékos fizetendő szochót 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százalékával, legfeljebb 16 125 forinttal lehet csökkenteni. Bruttó 75 ezer forint fölött viszont már csak elfogyó mértékben lehet igénybe venni. Ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni.

Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1 400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adót lehet visszatartani. A kedvezmény bruttó 190 ezer forintnál fogy el teljesen.

Az idei évben elvárt béremelés hatása a jövő évre is átgyűrűzik. Ennek enyhítését szolgálja a 2013. évre már korábban elfogadott kedvezmény, amely 75 ezer forintig a bruttó bér 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint lehet, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot lehet. Bruttó 75 ezer forint fölött a 16 százaléknak megfelelő összegnek a 20 százalékát meghaladó része lehet az adókedvezmény.

A munkáltatók egyes esetekben ugyanazon személy foglalkoztatása után többféle adókedvezményt is igénybe vehetnek. A START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezményt akár a Karrier Híd program által nyújtott, akár az elvárt béremeléshez kötődő adókedvezménnyel együtt is lehet érvényesíteni. Ráadásul az együttes kedvezmény akár több is lehet annál, mint amennyi szochót kellene az érintett munkavállaló után fizetni.

A Karrier Híd Programban részt vevők, illetve az elvárt béremelés utáni adókedvezményt is igénybe lehet venni ugyanazon munkavállaló után. Esetükben viszont kikötés, hogy a kedvezmény nem lehet több a fizetendő adó összegénél.

Angyal József szerint jelentősen egyszerűsítené a rendszert és csökkentené az adminisztrációt, ha egyféle kedvezményt lehetne igénybe venni, és azt a kormányzati kommunikációnak megfelelően - mely szerint az intézkedésekkel az alacsonyabb keresetűeknek kíván kedvezni a kormány -, jövedelemtől függően eltérő mértékben lehetne érvényesíteni.

Az adószakértő meggyőződése, hogy a kormány által bejelentett nagyarányú járulékcsökkentés nem igényel plusz költségvetési forrást a jelenlegi rendszerhez képest, mivel az eddig elmondottak alapján nem tartalmaz új elemet, semmi másról nincs szó, mint a jelenlegi rendszer esetleges átrendezéséről. Így kétséges az is, hogy mennyiben járulna hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Véleménye szerint adókérdésekben csak az IMF-tárgyalások kimenetelének ismeretében, az őszi törvényalkotási folyamatban születnek meg a végleges intézkedések.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
perfekt  |  2021.11.26 11:35
Közeledik a karácsony és lassan ismét vége lesz egy évnek. A számviteli szakemberek ismételten átéli...
hrdoktor  |  2021.11.22 05:36
A modern terápiás eljárások segítségével a megfelelő életminőség és a szexuális aktivitást is meg le...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
hrbonbon  |  2021.11.11 14:19
We take the idea of hierarchy for granted in organizations, but we are wrong.  Organizations need n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. november 27. 19:18