Kétmillió képzett bevándorlóra lenne szüksége Németországnak

Esélylatolgatás és helyzetjelentés

"Bár igaz, hogy még a határ közeli régiókban sem élünk meg jelentős rohamot, azonban az érdeklődés hiánya sem fedi a valóságot" - nyilatkozta a Jobline Magazinnak Bertram Brossardt, a vbm (Verband der Bayerischen Metall- und Elektro-Industrie e. V.) főigazgatója. A német szakember a visszafogott érdeklődést elsősorban azzal indokolja, hogy más államokban, például Nagy-Britanniában már jóval korábban lehetővé vált a szabad munkaerőáramlás. Ezt a lehetőséget a képzett munkaerő Közép-Európában jórészt ki is használta. Emellett a bérszínvonal a közép-európai országokban olyannyira javult, hogy a gazdasági okok sokakat már nem kényszerítenek hazájuk elhagyására - teszi hozzá a szakember.

Ezt támasztja alá a német bevándorlási szakértők jelentése is, akik jelenleg kevés esélyét látják, hogy a kelet-európai, így a magyar munkavállalók megoldanák a német szakemberhiányt. Májusban 8 kelet- és közép-európai országból csak mintegy 10 ezer munkavállaló pályázott németországi álláshelyekre, és ez csupán 4.500-al több mint egy éve, amikor Németország még zárva tartotta kapuit.

Képesítésfüggő lehetőségek és bérek

Bertram Brossardt szerint az elhelyezkedési esélyek jelentősen eltérnek attól függően, hogy a munkavállalók milyen képesítést hoznak magukkal. "Már most növekvő igény van a fémipari végzettséggel - fémmegmunkálás és fémelőállítás - rendelkezők, valamint az elektromos és összeszerelő szakmák iránt. Emellett nagy a kereslet az egészségügyi és ápoló szektorban is" - magyarázza. Bajorországban elmondása szerint 2015-ig 520 ezer fős munkaerőhiánnyal számolnak.

A bérek három-négyszer magasabbak a közép-európai államok béreinél. A fém- és elektronikai ipar - változatos munkavégzés mellett - különösen jó kereseti lehetőségeket kínál. A németországi munkavégzéshez természetesen a májusi nyitás után is szükséges a befejezett és hivatalosan is elismert végzettség. Ehhez társul még az elszántság és kedv, hogy valaki Németországban akarjon élni és dolgozni - fogalmaz a német szakember.

Németország - Ausztriával együtt - május elsejei hatállyal, a régi tagállamok közül utolsóként szüntette meg a hét éven keresztül érvényes korlátozásokat, és nyitotta meg munkaerő-piacát a 2004-ben csatlakozott uniós országok munkavállalói előtt.