Ki fizeti a nyugdíjakat 2012-től? Titkok, tervek, remények

Mi történt eddig?

A bizonytalanság egy miniszterelnöki bejelentéssel kezdődött. Orbán Viktor 2010. október 13-án közölte, hogy 2011. december 31-ig az állam egyetlen fillért sem fizet a magán nyugdíjpénztárakba. Az addig hátralévő 14 hónap alatt a kormány kidolgozza, hogyan is kíván a jövőben nyugdíjat fizetni a magyar állampolgároknak.

A hivatalos indoklás szerint a lépésre amiatt volt szükség, mert a magán nyugdíjpénztárak rosszul, drágán és pazarlóan működnek ma Magyarországon. Egyes vélemények szerint azonban a kabinet nem tett egyebet, mint pénzt vett el onnan, ahol van. A bankokra, az energia- és távközlési cégekre, a kiskereskedelmi láncokra válságadót vetett ki, a magán nyugdíj pénztáraknak pedig egyszerűen csak nem fizeti ki a nekik a törvények szerint járó összeget, havi 30 milliárd forintot. Az így összekapart pénzből pótolják azokat a kieső bevételeket, amelyek az adók csökkentése miatt nem folynak be a költségvetésbe.

A döntés hallatán sokan elbizonytalanodtak, mert nem tudják, mi lesz a nyugdíjukkal? Hogy rövid távon mi fog történni, arra könnyű válaszolni. Arra azonban, hogy mi lesz 2012-től, már jóval nehezebb. A most még működő rendszer rendkívül egyszerű: Minden adófizető polgártól az állam levon egy bizonyos összeget nyugdíjjárulék címén. Az így összegyűjtött pénz nagyobbik részéből a már nyugdíjban lévők nyugdíját fizetik ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül. A nyugdíjcélokra levont pénz kisebbik részét, pedig a munkavállalók által kiválasztott nyugdíjpénztárak kapták. Eddig. Mert ezév november elsejétől kezdve a nyugdíjjárulék az utolsó fillérig az államkasszába folyik majd be és ott is marad.

Mi lesz 14 hónap múlva?

Az első kérdés, hogy mi lesz a pénztártagoknak járó, ám a nyugdíjpénztáraknak át nem utalt pénzzel a következő 14 hónapban? Nem kis összegről van szó, havonta átlagosan 10 ezer forintról. Nos, ez a pénz valószínűleg elvész, betömi az ország költségvetésében tátongó lyukak egyikét. A döntéshozók persze igyekeznek megnyugtatni a pénztártagokat arról, hogy semmiképpen nem éri őket veszteség, a nekik járó pénzt megkapják.

Alapvetően két forgatókönyv képzelhető el. Az állam a pénzt kamatostul visszaadja a magán nyugdíjpénztáraknak. Hasonló megoldásra volt már példa más országokban is, ámde Magyarországon erre kicsi az esély. A kormány részéről ugyanis erősen kritizálják a pénztárak tevékenységét, így aligha képzelhető el, hogy 14 hónap múlva majd mindent megbocsájtanak nekik és visszaadják a pénzüket is. Sokkal valószínűbb, hogy a tagoktól elvont pénzt az állam lenyeli, majd ha nyugdíjba megyünk valamilyen ma még nem világos formában és mértékben hozzáírja az akkori járandóságunkhoz.

Ki fizet nyugdíjat 2012-től?

A 14 hónap alatt befizetett összeg további sorsa azonban csak a kérdés egyik fele. Sokkal fontosabb, hogy 2012 után kinek fogunk nyugdíjjárulékot fizetni: csak az államnak, vagy az államnak és a magánnyugdíj pénztáraknak? Erre a kérdésre ma még nehéz válaszolni, de a fő irányok látszanak. Egy biztos: az államnak a jelenleginél nagyobb szerepe lehet a nyugdíjak elosztásában. Vagy részben, vagy egészben, de államosítani fogják a nyugdíjrendszert.

A teljes államosítás esetében két megoldás látszik. Vagy egy Állami Alapkezelő fialtatja majd öregkorunkra félretett pénzünket, vagy a kormány ráveszi az állampolgárokat, hogy mondjanak le a nyugdíjkiegészítést biztosító, eddig felhalmozott nyugdíjpénztári bevételekről és bízzák magukat teljes egészében az államra. A részleges, vagy a teljes államosítás előnye, hogy a tőkepiaci ingadozásokat kivédi, a járulékfizetőknek nem kell fenntartania csupán egyetlen pénztárat, az állami rendszerben fialó pénz hozama garantált lehet. Csakhogy hátulütőkből is akad bőségesen.

Az állami alapkezelő belépésétől a rendszer nem lesz biztonságosabb és kiszámíthatóbb. A rendszerváltás óta többször bebizonyosodott már, hogy ha borul a költségvetés, akkor a mindenkori kormány bizony hozzányúl a hosszú távú célokra félretett pénzekhez, vagy éppen nem a hosszú távon is legjobb hozammal kecsegtető, tehát számunkra leghasznosabb befektetéseket hajtja végre.

A vegytisztán felosztó kirovó állami nyugdíjról sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy az megnyugtató megoldás lehet a jövő nyugdíjasai számára. Ha a kabinet azt akarja, hogy tömegesen lépjenek vissza a magyarok az állami rendszerbe, akkor bizony ki kell küszöbölnie a mostani magán nyugdíjpénztári tagok fenntartásait. Ennek egyik módja lehet, hogy bevezetik az egyéni számlát és valószínűleg a pénztáraknál nagyobb, garantált hozammal kecsegtetik majd a tétovázókat. A fő kérdés azonban az, hogy jobb helyen lesz-e a pénzünk az államnál?

Nem biztos. Az állami nyugdíj nagysága eddig is és ezután is bonyolult gazdasági folyamatoktól függ majd. Ha lesz elég munkavállaló és ők rendesen adóznak, a gazdaság pedig jól teljesít, akkor jó nyugdíjat kapunk, ha ezek közül bármivel gondok lesznek, akkor keveset fog hozni a postás. Az állami rendszert választó állampolgár továbbra sem lehet biztos abban, hogy öreg napjaira mennyi pénzből gazdálkodhat, azaz mennyi nyugdíjat fizet majd neki az állam.

Mi lesz a magán-nyugdíjpénztárakkal?