Ki fizeti a nyugdíjakat 2012-től? Titkok, tervek, remények

Pénzcentrum
2010. október 21. 05:22

Éles viták nyugdíjfronton Leáldozni látszik a magán nyugdíjpénztárak ideje Magyarországon. A kormány minden jel szerint részlegesen vagy teljes egészében államosítani fogja a nyugdíjrendszert. Vajon ki fogja fizetni a nyugdíjakat 2012-től? A változásokkal jól vagy rosszul járunk? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ.

Mi történt eddig?

A bizonytalanság egy miniszterelnöki bejelentéssel kezdődött. Orbán Viktor 2010. október 13-án közölte, hogy 2011. december 31-ig az állam egyetlen fillért sem fizet a magán nyugdíjpénztárakba. Az addig hátralévő 14 hónap alatt a kormány kidolgozza, hogyan is kíván a jövőben nyugdíjat fizetni a magyar állampolgároknak.

A hivatalos indoklás szerint a lépésre amiatt volt szükség, mert a magán nyugdíjpénztárak rosszul, drágán és pazarlóan működnek ma Magyarországon. Egyes vélemények szerint azonban a kabinet nem tett egyebet, mint pénzt vett el onnan, ahol van. A bankokra, az energia- és távközlési cégekre, a kiskereskedelmi láncokra válságadót vetett ki, a magán nyugdíj pénztáraknak pedig egyszerűen csak nem fizeti ki a nekik a törvények szerint járó összeget, havi 30 milliárd forintot. Az így összekapart pénzből pótolják azokat a kieső bevételeket, amelyek az adók csökkentése miatt nem folynak be a költségvetésbe.

A döntés hallatán sokan elbizonytalanodtak, mert nem tudják, mi lesz a nyugdíjukkal? Hogy rövid távon mi fog történni, arra könnyű válaszolni. Arra azonban, hogy mi lesz 2012-től, már jóval nehezebb. A most még működő rendszer rendkívül egyszerű: Minden adófizető polgártól az állam levon egy bizonyos összeget nyugdíjjárulék címén. Az így összegyűjtött pénz nagyobbik részéből a már nyugdíjban lévők nyugdíját fizetik ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül. A nyugdíjcélokra levont pénz kisebbik részét, pedig a munkavállalók által kiválasztott nyugdíjpénztárak kapták. Eddig. Mert ezév november elsejétől kezdve a nyugdíjjárulék az utolsó fillérig az államkasszába folyik majd be és ott is marad.

Mi lesz 14 hónap múlva?

Az első kérdés, hogy mi lesz a pénztártagoknak járó, ám a nyugdíjpénztáraknak át nem utalt pénzzel a következő 14 hónapban? Nem kis összegről van szó, havonta átlagosan 10 ezer forintról. Nos, ez a pénz valószínűleg elvész, betömi az ország költségvetésében tátongó lyukak egyikét. A döntéshozók persze igyekeznek megnyugtatni a pénztártagokat arról, hogy semmiképpen nem éri őket veszteség, a nekik járó pénzt megkapják.

Alapvetően két forgatókönyv képzelhető el. Az állam a pénzt kamatostul visszaadja a magán nyugdíjpénztáraknak. Hasonló megoldásra volt már példa más országokban is, ámde Magyarországon erre kicsi az esély. A kormány részéről ugyanis erősen kritizálják a pénztárak tevékenységét, így aligha képzelhető el, hogy 14 hónap múlva majd mindent megbocsájtanak nekik és visszaadják a pénzüket is. Sokkal valószínűbb, hogy a tagoktól elvont pénzt az állam lenyeli, majd ha nyugdíjba megyünk valamilyen ma még nem világos formában és mértékben hozzáírja az akkori járandóságunkhoz.

Ki fizet nyugdíjat 2012-től?

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A 14 hónap alatt befizetett összeg további sorsa azonban csak a kérdés egyik fele. Sokkal fontosabb, hogy 2012 után kinek fogunk nyugdíjjárulékot fizetni: csak az államnak, vagy az államnak és a magánnyugdíj pénztáraknak? Erre a kérdésre ma még nehéz válaszolni, de a fő irányok látszanak. Egy biztos: az államnak a jelenleginél nagyobb szerepe lehet a nyugdíjak elosztásában. Vagy részben, vagy egészben, de államosítani fogják a nyugdíjrendszert.

A teljes államosítás esetében két megoldás látszik. Vagy egy Állami Alapkezelő fialtatja majd öregkorunkra félretett pénzünket, vagy a kormány ráveszi az állampolgárokat, hogy mondjanak le a nyugdíjkiegészítést biztosító, eddig felhalmozott nyugdíjpénztári bevételekről és bízzák magukat teljes egészében az államra. A részleges, vagy a teljes államosítás előnye, hogy a tőkepiaci ingadozásokat kivédi, a járulékfizetőknek nem kell fenntartania csupán egyetlen pénztárat, az állami rendszerben fialó pénz hozama garantált lehet. Csakhogy hátulütőkből is akad bőségesen.

Az állami alapkezelő belépésétől a rendszer nem lesz biztonságosabb és kiszámíthatóbb. A rendszerváltás óta többször bebizonyosodott már, hogy ha borul a költségvetés, akkor a mindenkori kormány bizony hozzányúl a hosszú távú célokra félretett pénzekhez, vagy éppen nem a hosszú távon is legjobb hozammal kecsegtető, tehát számunkra leghasznosabb befektetéseket hajtja végre.

A vegytisztán felosztó kirovó állami nyugdíjról sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy az megnyugtató megoldás lehet a jövő nyugdíjasai számára. Ha a kabinet azt akarja, hogy tömegesen lépjenek vissza a magyarok az állami rendszerbe, akkor bizony ki kell küszöbölnie a mostani magán nyugdíjpénztári tagok fenntartásait. Ennek egyik módja lehet, hogy bevezetik az egyéni számlát és valószínűleg a pénztáraknál nagyobb, garantált hozammal kecsegtetik majd a tétovázókat. A fő kérdés azonban az, hogy jobb helyen lesz-e a pénzünk az államnál?

Nem biztos. Az állami nyugdíj nagysága eddig is és ezután is bonyolult gazdasági folyamatoktól függ majd. Ha lesz elég munkavállaló és ők rendesen adóznak, a gazdaság pedig jól teljesít, akkor jó nyugdíjat kapunk, ha ezek közül bármivel gondok lesznek, akkor keveset fog hozni a postás. Az állami rendszert választó állampolgár továbbra sem lehet biztos abban, hogy öreg napjaira mennyi pénzből gazdálkodhat, azaz mennyi nyugdíjat fizet majd neki az állam.

Mi lesz a magán-nyugdíjpénztárakkal?

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. június 23. 20:43