Éles viták nyugdíjfronton Leáldozni látszik a magán nyugdíjpénztárak ideje Magyarországon. A kormány minden jel szerint részlegesen vagy teljes egészében államosítani fogja a nyugdíjrendszert. Vajon ki fogja fizetni a nyugdíjakat 2012-től? A változásokkal jól vagy rosszul járunk? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ.
Mi történt eddig?
A bizonytalanság egy miniszterelnöki bejelentéssel kezdődött. Orbán Viktor 2010. október 13-án közölte, hogy 2011. december 31-ig az állam egyetlen fillért sem fizet a magán nyugdíjpénztárakba. Az addig hátralévő 14 hónap alatt a kormány kidolgozza, hogyan is kíván a jövőben nyugdíjat fizetni a magyar állampolgároknak.
A hivatalos indoklás szerint a lépésre amiatt volt szükség, mert a magán nyugdíjpénztárak rosszul, drágán és pazarlóan működnek ma Magyarországon. Egyes vélemények szerint azonban a kabinet nem tett egyebet, mint pénzt vett el onnan, ahol van. A bankokra, az energia- és távközlési cégekre, a kiskereskedelmi láncokra válságadót vetett ki, a magán nyugdíj pénztáraknak pedig egyszerűen csak nem fizeti ki a nekik a törvények szerint járó összeget, havi 30 milliárd forintot. Az így összekapart pénzből pótolják azokat a kieső bevételeket, amelyek az adók csökkentése miatt nem folynak be a költségvetésbe.
A döntés hallatán sokan elbizonytalanodtak, mert nem tudják, mi lesz a nyugdíjukkal? Hogy rövid távon mi fog történni, arra könnyű válaszolni. Arra azonban, hogy mi lesz 2012-től, már jóval nehezebb. A most még működő rendszer rendkívül egyszerű: Minden adófizető polgártól az állam levon egy bizonyos összeget nyugdíjjárulék címén. Az így összegyűjtött pénz nagyobbik részéből a már nyugdíjban lévők nyugdíját fizetik ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül. A nyugdíjcélokra levont pénz kisebbik részét, pedig a munkavállalók által kiválasztott nyugdíjpénztárak kapták. Eddig. Mert ezév november elsejétől kezdve a nyugdíjjárulék az utolsó fillérig az államkasszába folyik majd be és ott is marad.
Mi lesz 14 hónap múlva?
Az első kérdés, hogy mi lesz a pénztártagoknak járó, ám a nyugdíjpénztáraknak át nem utalt pénzzel a következő 14 hónapban? Nem kis összegről van szó, havonta átlagosan 10 ezer forintról. Nos, ez a pénz valószínűleg elvész, betömi az ország költségvetésében tátongó lyukak egyikét. A döntéshozók persze igyekeznek megnyugtatni a pénztártagokat arról, hogy semmiképpen nem éri őket veszteség, a nekik járó pénzt megkapják.
Alapvetően két forgatókönyv képzelhető el. Az állam a pénzt kamatostul visszaadja a magán nyugdíjpénztáraknak. Hasonló megoldásra volt már példa más országokban is, ámde Magyarországon erre kicsi az esély. A kormány részéről ugyanis erősen kritizálják a pénztárak tevékenységét, így aligha képzelhető el, hogy 14 hónap múlva majd mindent megbocsájtanak nekik és visszaadják a pénzüket is. Sokkal valószínűbb, hogy a tagoktól elvont pénzt az állam lenyeli, majd ha nyugdíjba megyünk valamilyen ma még nem világos formában és mértékben hozzáírja az akkori járandóságunkhoz.
Ki fizet nyugdíjat 2012-től?
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A 14 hónap alatt befizetett összeg további sorsa azonban csak a kérdés egyik fele. Sokkal fontosabb, hogy 2012 után kinek fogunk nyugdíjjárulékot fizetni: csak az államnak, vagy az államnak és a magánnyugdíj pénztáraknak? Erre a kérdésre ma még nehéz válaszolni, de a fő irányok látszanak. Egy biztos: az államnak a jelenleginél nagyobb szerepe lehet a nyugdíjak elosztásában. Vagy részben, vagy egészben, de államosítani fogják a nyugdíjrendszert.
A teljes államosítás esetében két megoldás látszik. Vagy egy Állami Alapkezelő fialtatja majd öregkorunkra félretett pénzünket, vagy a kormány ráveszi az állampolgárokat, hogy mondjanak le a nyugdíjkiegészítést biztosító, eddig felhalmozott nyugdíjpénztári bevételekről és bízzák magukat teljes egészében az államra. A részleges, vagy a teljes államosítás előnye, hogy a tőkepiaci ingadozásokat kivédi, a járulékfizetőknek nem kell fenntartania csupán egyetlen pénztárat, az állami rendszerben fialó pénz hozama garantált lehet. Csakhogy hátulütőkből is akad bőségesen.
Az állami alapkezelő belépésétől a rendszer nem lesz biztonságosabb és kiszámíthatóbb. A rendszerváltás óta többször bebizonyosodott már, hogy ha borul a költségvetés, akkor a mindenkori kormány bizony hozzányúl a hosszú távú célokra félretett pénzekhez, vagy éppen nem a hosszú távon is legjobb hozammal kecsegtető, tehát számunkra leghasznosabb befektetéseket hajtja végre.
A vegytisztán felosztó kirovó állami nyugdíjról sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy az megnyugtató megoldás lehet a jövő nyugdíjasai számára. Ha a kabinet azt akarja, hogy tömegesen lépjenek vissza a magyarok az állami rendszerbe, akkor bizony ki kell küszöbölnie a mostani magán nyugdíjpénztári tagok fenntartásait. Ennek egyik módja lehet, hogy bevezetik az egyéni számlát és valószínűleg a pénztáraknál nagyobb, garantált hozammal kecsegtetik majd a tétovázókat. A fő kérdés azonban az, hogy jobb helyen lesz-e a pénzünk az államnál?
Nem biztos. Az állami nyugdíj nagysága eddig is és ezután is bonyolult gazdasági folyamatoktól függ majd. Ha lesz elég munkavállaló és ők rendesen adóznak, a gazdaság pedig jól teljesít, akkor jó nyugdíjat kapunk, ha ezek közül bármivel gondok lesznek, akkor keveset fog hozni a postás. Az állami rendszert választó állampolgár továbbra sem lehet biztos abban, hogy öreg napjaira mennyi pénzből gazdálkodhat, azaz mennyi nyugdíjat fizet majd neki az állam.
Mi lesz a magán-nyugdíjpénztárakkal?
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Vigyázat, már támadnak a pénzkicserélős csalók is – erre kell figyelni
- Kapitális fogás, megdőlt a rekord a Balatonon – képek
- Hét dolog, ami ahhoz kell most, hogy ne legyen rémálom az autózás
- Most megmutatjuk, micsoda fordulat jön itthon az időjárásban
- Ha a Balatonra készül nyaralni, van egy nagyon rossz hírünk
- Kiderült, mikor adják át a legújabb hazai autópálya-szakaszt