Csökkenő bónuszok: egyre kevesebb az év végi jutalom!

A Nemzetközi porondon hasonlóan visszaestek a rövidtávú ösztönzők mértékei. Egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint azonban a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A politika megváltoztatása mögötti legfőbb indok (60 százalék megjelölte) a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni. Ez a főként a keleti országokra igaz; Kínában például a munkavállalók megtartásának érdekében akkor is fizetnek bónuszt, ha a teljesítménycélokat nem érték el. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten illetve Indiában, ahol a kulturális szokások nem engedik meg a teljesítmény alapú megkülönböztetést. Így általában mindig azokat a bónuszokat fizetik ki, amit a munkatársak elvárnak.

A ténylegesen kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is. A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.