Szomorú szeptemberi számok: borús kilátások

Augusztus után szeptember hónapban is nőtt az előző hónaphoz képest a munkaügyi központok kirendeltségeire bejelentett állások száma. Az elmúlt hónap folyamán 27,3 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók, amely 3 ezerrel (12,5%-kal) több az augusztusi adatnál. Az előző év azonos időszakához képest azonban továbbra is igen nagy mértékű (32,4%-os) elmaradás mutatkozik az új munkaerőigények számát tekintve.

Az új bejelentett állások 49,5%-a volt nem támogatott álláshely, a többi állást (50,5%) valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

Emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a szeptemberi zárónapon 566,3 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 0,4%-os (2,3 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma július óta mutat emelkedést, mely főként a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának a következménye. A szeptemberi növekedés mögött a pályakezdők számának 1,6 ezres és a nem pályakezdők 0,7 ezres emelkedése áll.

Szeptemberben az ország hét régiója közül ötben 0 és 1% között volt a nyilvántartott álláskeresők számának egy hónap alatti növekedése. Kiugró, 2,7%-os újabb növekedés volt Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön pedig 1,7%-os csökkenés következett be.

Kiket keresnek a bankok? Kattints!

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 33,6%-ot tett ki, június óta már alig gyorsul. A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (67,0%), Nyugat-Dunántúlon (69,4%) és Közép-Magyarországon (69,0%) emelkedett a legnagyobb mértékben.

Minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé, ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvezőnek tűnő tendencia, hogy éves viszonylatban számuk 1,6%-kal, arányuk pedig 8,8 %-ponttal csökkent.

Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma

Szeptemberben a pályakezdő álláskeresők száma 2,8%-kal (1,6 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma június, az iskolaév befejezése óta mutat emelkedő trendet. Számuk júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20%-os emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem már augusztusban is jelentősen lassult, szeptemberben pedig ennek folytatásaként 2,8%-ra csökkent. Az átlagost jelentősen meghaladó (12,7%-os) növekedést Budapesten figyelhettünk meg szeptemberben.

A zárónapon 58,1 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 26,7%-kal, azaz 12,2 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben- azon területeken nőtt nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő a növekedés (így Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 45 és 54% közötti mértékű volt a pályakezdők számának egy év alatti emelkedése).

Álomkarrier a LIdlnél? Kattints!

Érdekes, hogy míg júliusban és augusztusban a belépő pályakezdők között több volt a nő, szeptemberben már határozott férfitöbblet mutatkozott (52,6%). Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy csak a legfeljebb általánost végzettek és a szakiskolát vagy szakmunkásképző iskolát végzettek körében volt igen jelentős férfitöbblet (63,6% illetve 62,8%), minden más összevont képzettségi szinten a nők voltak többen a belépő pályakezdők között. Különösen szembeötlő a nőtöbblet a belépő diplomások körében, az augusztusi 70,4% után még szeptemberben is 67,1%-uk volt nő.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,9%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4% volt a szeptemberi zárónapon.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,8%) és Észak-Alföld (19,9%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,9%), de a régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk. A megyék között a legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 24,1%, Borsod-Abaúj-Zemplénnél pedig 23,2%, miközben a fővárosi arányszám csak 5,1%.

Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség kissé csökkent, de az olló záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatói átlagon felüli növekedésének következménye és nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.