A korhatár megváltoztatása önmagában nem elég a nyugdíjrendszerek finanszírozási gondjainak a megoldására. Hazánkra is jellemző, hogy a nyugdíjba vonulás tényleges időpontja köszönőviszonyban sincs a hivatalos korhatártól.
Ismét Európa egyik legsúlyosabb problémájára irányította a figyelmet a Németországban múlt héten kirobbant heves nyugdíjvita. Miután a Bundesbank legutóbbi havi jelentésében felvetette a korhatár 69 évre történő emelésének szükségességét, a központi pénzintézet éles kritikákat kapott politikusok és szakemberek részéről, de az elképzelést jogosnak tartók is hallatták a hangjukat. A vita kapcsán ugyanakkor többen rámutattak: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a korhatár megváltoztatása önmagában nem elég a rendszer finanszírozási gondjainak a megoldására, főleg ha az időskori aktivitást munkapiaci vagy éppen adózási körülmények nehezítik.
Ahogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már korábban rámutatott, a legtöbb országban az effektív nyugdíjba menetel alaposan elmarad az érvényben lévő hivatalos korhatártól. A számos ellenpélda mellett az OECD tagországainak többségében jelentősen csökkent az effektív nyugdíjba vonulási kor 1970 óta, és a szervezet szerint az aktív munkapiaci létből való korai kiválás terjedését különböző tényezők folyamatosan erősítik. Ez lehet az idősebb munkavállalók hátrányos megkülönböztetése a munkapiacon, az álláskereső és a munkaadó dolgát nehezítő bürokratikus akadályok, vagy például az a gyakorlat, hogy a korhatár elérése után is dolgozni kívánók jövedelmét kedvezőtlen adószabályokkal sújtják.
Fizikai melósként sem álom a 600-900 ezres nettó Magyarországon: ezek a csúcsbért fizető munkahelyek
2025 harmadik negyedévében a fizikai foglalkozásban dolgozók nettó átlagkeresete országosan 332 376 forint volt.
-
AI vagy Excel? Most megmutatjuk, hol tart a céged a digitális versenyben
Töltsd ki a kérdőívet – csak 5 perc!
-
A fehérjeárak elszálltak, mégis rekordot döntött a BioTechUSA: ezek váltak a vásárlók kedvenc termékeivé
Lévai Bálintot, a cég tulajdonosát kérdeztük.
-
Nincs több kérdés, a GVH Árfigyelő adatai is megerősítik: tényleg a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában
A GVH Árfigyelő adatai igazolják: a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







