Kínzó munkaerőhiány az egészségügyben

A munkaerőgondokat a demográfiai változások, a technológiai fejlődés (amely az egészségügyben más ágazatokkal ellentétben nemhogy kiváltaná, hanem növeli a foglalkoztatottak iránti igényt), az igényekre nehézkesen reagáló lassú képzés, valamint a globális hiány miatti elszívó hatás okozza. A sajtóban rendre megjelennek tudósítások arról, hogy az utóbbi években milyen sok orvos, illetve szakdolgozó távozott külföldre. Arról azonban - derül ki a tájékoztatóból -, hogy valójában hányan helyezkednek el külföldön, senkinek sincs pontos adata. A külföldi munkához igazolást kérők számában azonban tavaly érzékelhető volt a megugrás, 2007-hez képest majdnem negyedével több volt a kérelmező.

A helyzet elemzését nagyban nehezíti, hogy kevés a rendelkezésre álló pontos információ. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) az orvosokról, fogorvosokról és gyógyszerészekről 2007 óta vezet nyilvántartást, a szakdolgozói alap- és működési nyilvántartás viszont csak ettől az évtől indult. Az összes foglalkoztatott szakdolgozó száma 98 ezer fő, a működési nyilvántartottaknál azonban ez az érték jóval alacsonyabb. Az eltérésre igazán a jelentés készítői sem leltek magyarázatot, mint megállapítják: az okokat a továbbiakban vizsgálni kell.

A számok alapján egyébként a legrosszabb a helyzet alighanem az általános ápolóknál lehet. Az ezen a területen dolgozók száma az elmúlt öt év alatt mintegy 900 fővel csökkent (az egészségügy más területein a statisztikák növekedést mutatnak).