Néhány hete érdekes eset történt a Balaton partján. Egy helyi lakos forralt bort osztogatott a befagyott tó partján az átfázott sportolóknak, sőt néhány pár korcsolyát is hozott magával, hogy azok is csúszkálhassanak egyet, akiknek nincs saját korijuk. A szolgáltatásokért nem kért pénzt, csak egy befőttesüveget helyezett ki becsületkasszaként.
A káka tövén is csomót kereső barátok körében már a helyszínen is felmerült a gondolat, hogy a kedves szolgáltatások mögött valójában alig burkolt adóelkerülő tevékenység folyik, hiszen itt pénzt fizetünk valamiért, amiért nem kapunk számlát, így tehát valószínűleg adót sem fizet utána az egyébként végtelenül szimpatikus úriember. Mivel a vitában nem jutottunk dűlőre, megkérdeztünk két adószakértőt, vajon mit gondolnak a becsületkassza intézményéről. Láss csodát, ők sem jutottak dűlőre!
Veszprémi István, a Deloitte adópartnere szerint az Szja törvény 1. számú mellékletének 7.2 pontja alapján ez juttatás (magánszemély által más magánszemély részére ingyenesen juttatott vagyoni érték) a magánszemély oldaláról adómentes. Az önkéntes befizetés nem a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra tekintettel történik, amennyiben az azt igénybe vevők akár úgy is dönthetnek, hogy nem dobnak be egy fillért sem a becsületkasszába és ezért őket semmilyen retorzió nem éri. Az adománytól függetlenül ugyanis ugyanúgy kapnak forralt bort, illetve tovább korcsolyázhatnak a kölcsön korcsolyákkal. Emiatt az adott összeg nem tekinthető az ott igénybe vehető szolgáltatások és termékek ellenértékének és az így levont következtetés egybecseng az Szja tv-hez fűzött magyarázattal, ami szintén az "ellenérték jelleg" hiánya okán nyilvánítja adómentesnek a fenti juttatásokat.
A neve elhallgatását kérő ellenérdekelt adószakértő szerint azonban igenis van kapcsolat a termékértékesítésé és szolgáltatásnyújtás, illetve a becsületkasszába történő befizetés között. Bár hivatalos retorzió nem érheti a nem fizető alanyokat, a társadalmi szokásjog azonban elvárja, hogy az elfogyasztott javak és szolgáltatások után fizessünk, vagyis megvalósul az ellenérték jelleg fizetéskor. (Különben "kinézték" volna a nem fizetőt.) Maga a szolgáltató is nagy valószínűséggel pénzszerzési céllal kínált forralt bort, illetve kölcsön korcsolyát az arra járóknak, még akkor is, ha nem határozott meg pontos árat. Ebben az esetben azonban számlaadás- és adóköteles lenne a tevékenység.
A kérdés számos vetületet hordoz, azon túl, hogy senki nem szeretne jótéteményeiért egy APEH-büntetést a nyakába. Hogy csak egy példát mondjunk: az ingyenes újságot osztogató hajléktalan számlaköteles lenne, aki viszont csak kéreget, az nem? Kíváncsian várjuk a véleményeket, akár az adóhatóságét is...
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








