Becsületkassza: jótékonykodás vagy adócsalás

A káka tövén is csomót kereső barátok körében már a helyszínen is felmerült a gondolat, hogy a kedves szolgáltatások mögött valójában alig burkolt adóelkerülő tevékenység folyik, hiszen itt pénzt fizetünk valamiért, amiért nem kapunk számlát, így tehát valószínűleg adót sem fizet utána az egyébként végtelenül szimpatikus úriember. Mivel a vitában nem jutottunk dűlőre, megkérdeztünk két adószakértőt, vajon mit gondolnak a becsületkassza intézményéről. Láss csodát, ők sem jutottak dűlőre!

Veszprémi István, a Deloitte adópartnere szerint az Szja törvény 1. számú mellékletének 7.2 pontja alapján ez juttatás (magánszemély által más magánszemély részére ingyenesen juttatott vagyoni érték) a magánszemély oldaláról adómentes. Az önkéntes befizetés nem a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra tekintettel történik, amennyiben az azt igénybe vevők akár úgy is dönthetnek, hogy nem dobnak be egy fillért sem a becsületkasszába és ezért őket semmilyen retorzió nem éri. Az adománytól függetlenül ugyanis ugyanúgy kapnak forralt bort, illetve tovább korcsolyázhatnak a kölcsön korcsolyákkal. Emiatt az adott összeg nem tekinthető az ott igénybe vehető szolgáltatások és termékek ellenértékének és az így levont következtetés egybecseng az Szja tv-hez fűzött magyarázattal, ami szintén az "ellenérték jelleg" hiánya okán nyilvánítja adómentesnek a fenti juttatásokat.

A neve elhallgatását kérő ellenérdekelt adószakértő szerint azonban igenis van kapcsolat a termékértékesítésé és szolgáltatásnyújtás, illetve a becsületkasszába történő befizetés között. Bár hivatalos retorzió nem érheti a nem fizető alanyokat, a társadalmi szokásjog azonban elvárja, hogy az elfogyasztott javak és szolgáltatások után fizessünk, vagyis megvalósul az ellenérték jelleg fizetéskor. (Különben "kinézték" volna a nem fizetőt.) Maga a szolgáltató is nagy valószínűséggel pénzszerzési céllal kínált forralt bort, illetve kölcsön korcsolyát az arra járóknak, még akkor is, ha nem határozott meg pontos árat. Ebben az esetben azonban számlaadás- és adóköteles lenne a tevékenység.

A kérdés számos vetületet hordoz, azon túl, hogy senki nem szeretne jótéteményeiért egy APEH-büntetést a nyakába. Hogy csak egy példát mondjunk: az ingyenes újságot osztogató hajléktalan számlaköteles lenne, aki viszont csak kéreget, az nem? Kíváncsian várjuk a véleményeket, akár az adóhatóságét is...