Diákként is fizetni kell! Nincs menekvés!

Mivel már számos cikkben foglalkoztunk az alkalmazás feltételeivel, és azokkal a módokkal, hogy hogyan is lehet munkát vállalni diákként, így most csak az adózási kérdéseket vettük górcső alá.

Diákmunka? Mire figyelj, ha pénzt is akarsz!

Munkára van szükséged? - Megmutatjuk, mire kell figyelni!

A diákok munkavállalását számos törvény szabályozza, a jogalkotók ezzel próbálták megakadályozni, hogy a nem megfelelő alkalmazás miatt a nehezen megszerzett plusz zsebpénzt ne fizessék ki a foglalkoztatók, illetve hogy fiatalkorúként ne kelljen olyan munkát végezni, ami ártalmas a fejlődő szervezetre.

A felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgató hallgatói munkadíj keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Mivel a hallgató munkát végez, munkaszerződéssel rendelkezik, aminek köszönhetően biztosított és jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira és az így ledolgozott idő beleszámít a nyugdíj szerinti szolgálati időbe is. A járulékokat ugyanúgy le kell vonnia a munkáltatónak a dolgozó béréből, mint bármely más dolgozó esetén. A járulékot a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.

2008. január 1. előtt a társadalombiztosításról szóló törvényben nem volt külön nevesítve a hallgatói munkadíj, így az szja törvény szerint egyéb jövedelemnek minősült. Ennek köszönhetően a személyi alapbér teljes összege képezte a járulékok alapját. A 2008-as változásoknak köszönhetően azonban már nevesítve van a hallgatói munkadíj, hogy egyértelműen ki legyen mondva, ez is adóköteles bérnek számít, kell utána járulékokat fizetni. A Tbj. törvény szerint a hallgatói munkadíjat az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni

Mennyi az annyi?

A fentiek alapján a a hallgatói munkadíj után mind a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat, 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagjánál 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék pénzbeli- és 4 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék meg kell fizetni.

Ez viszont még nem minden, a munkaadónak ugyanis az egyéb juttatások után is meg kell fizetni a megfelelő adómértéket.

A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény szerint munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve a reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

A dolgozó emellett viszont a munkaviszony alapján a bruttó munkabér 1,5 százalékát köteles fizetni munkavállalói járulékként.

A hallgatói munkadíj azonban nincs nevesítve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben, mivel ezt nem aktualizálták a tb törvénnyel együtt, ezért meg kell vizsgálni, hogy a hallgató munkadíj beletartozik-e a kereset fogalmába. A KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerint kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény).

Ennek alapján a hallgatói munkadíj, mint a munkavállalónak kifizetett munkadíj keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói és munkavállalói járuléknak is.

A szakmai gyakorlat alatt kapott összegek azonban már kicsit más lapra tartoznak. A felsőoktatásról szóló törvény szerint ha az alap- és mesterképzésben részt vevő diák valamilyen gazdálkodó szervezetnél 6 hétnél hosszabb összegfüggő gyakorlaton vesz részt, akkor hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat kell kapnia.

A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.

Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt gazdálkodó szervezetnél, amelyre a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, ami biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell járulékokat fizetni, így a diák jobban jár, ha inkább csak gyakorlaton vesz részt a rendes munkaszerződés kötése helyett.