Beküldted már a bevallásod? Valaki megtette helyetted...

Néhány hete ítélték 10 év börtönre az USA-ban azt a hölgyet, aki több fiktív és hamis adóbevallást küldött vissza mások nevében. Ezek során több, mint 187 ezer dollár (29,7 millió forint) jogosulatlan adó-visszatérítést utaltak át 5 különböző bankszámlájára. 87 ezer dollárra (13,8 millió forint) úgy tett szerint, hogy különböző gyerekek személyi adatait használta fel, mintha saját gyerekei lennének.

A leleményes adócsaló egy egészségügyi vállalatot alapított és működtetett, amelyen keresztül olyan személyes adatok birtokába jutott, amik a bevallás elkészítéséhez szükségesek, majd a megszerzett adatokat felhasználva elektronikusan adta be a bevallásokat. A bíróság ítéletében a börtönbüntetés mellet majdnem 88 ezer dollár (14 millió forint) pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte.

Ez ráadásul nem egyedülálló eset, az államokbeli adóhivatalnál, az IRS-nél már többen is jelezték, hogy hasonló csalás áldozatai lettek. Ennek köszönhetően új feladat áll a hivatal előtt, lépéseket kell tenni az ilyen esetek kiszűrése érdekében. Az ilyen jellegű csalások legsúlyosabb következménye az is lehet, hogy késhet az adó-visszatérítések kifizetése vagy akár el is utasíthatják azok teljesítését

A számadatokat tekintve nem túl jó a helyzet az Egyesült Államokban ezen a téren, miközben 2003-ban 8 ezer, 2006-ban pedig 15 ezer, addig 2007-ben már több mint 20 ezer ilyen panasz érkezett hasonló esetekkel kapcsolatban. Sokan viszont úgy gondolják, hogy ezek a számok alábecslik a probléma valódi nagyságát.

A lopott adatokkal történő adóbevallás és visszaigénylés mellett azonban vannak más módjai is az adatokkal való visszaélésnek. Olyan esetről is tud az IRS, amikor valakinek a TB-számát felhasználva vállaltak munkát, a kapott bért viszont nem adózták le, így a személyi jövedelemadó bevallás után az adatok eredeti tulajdonosánál jelentkezik az adóhivatal, hogy miért nem vallotta be minden jövedelmét.

Az adóhivatal megpróbál minden tőle telhetőt megtenni a csalások megakadályozása érdekében, de jelenleg tanácstalanok abban a tekintetben, hogy milyen új eljárásokkal azonosíthatnák azt, hogy valóban az érintett személy nyújtotta-e be adóbevallását. Ezen a területen is figyelni kell viszont a gyanús dolgokra. Nem ritkák itt sem az adathalász e-mailek, melyeket az adóhivatal nevében küldenek ki, rendkívüli adó-visszatérítést ígérve. A megadott formanyomtatvány kitöltésével már el is loptak minden személyes adatot.

Hogyan kell ezt csinálni?

A csalások alapvető eleme, hogy a másik fél ne vegye észre a turpisságot. Így az egyik bevált módszer, ha a hamis adóbevallást a lopott társadalombiztosítási számmal jóval a határidő előtt beküldik, és mivel az adóhatóság nem tudja, hogy hamis, visszatéríti a papír szerinti többlet adóbefizetést. A korai időpontra azért hasznos, mert ha munkaviszonyból származó jövedelemről van szó, akkor a munkaadó is beküldi az adott személyre vonatkozó adatokat, így még azelőtt meg kell szerezni a visszatérítést, mielőtt az adóhatóságnak lenne ideje leegyeztetni a kettőt.

Ráadásul az igazi adóbevallás is beérkezik előbb utóbb, így annak a veszélye is megvan, hogy a szorgos adózó korán küldi be a papírt, így a hamis bevallás lebukik, a hatóság pedig befagyaszt mindennemű visszatérítést a helyzet tisztázásáig. A probléma sokszor azzal van, hogy az ártatlan adózónak hónapjaiba telhet, mire tisztázza magát.

Sok szakértő már ki is fejezte aggodalmát a helyzettel kapcsolatban. Komoly probléma, hogy az adóhatóság azonosítása nem megfelelő a beküldött bevallásokkal kapcsolatban. Az IRS konkrétan azzal sincs tisztában, hogy valójában az adózók hány százalékát érinthetik az ilyen jellegű csalások. Ráadásul amikor rájönnek egy ilyen jellegű adatlopásra, nem tesznek semmit, hacsak nem lényeges összegű adóról van szó vagy csoportosan elkövetett csalásról. Ameddig az IRS nem hajlandó ezen változtatni, a csalások gyakorisága egyre nőni fog.

Ezek hátterében viszont sokszor az áll, hogy olyan emberek jussanak munkához, akik illegális bevándorlók vagy csak nem szeretnének legálisan dolgozni, így más személyi adatait ellopva jelentkeznek munkára. Az ilyen jellegű visszaélések 2002 óta megduplázódtak, 2002-ben még csak 15 089, 2007-ben viszont már 35 343 ilyen esetről szereztek tudomást a hatóságok.

Mi a helyzet itthon?

Az egyre gyakoribb visszaélések miatt az Amerikai Egyesült Államokban, felmerülhet a kérdés hogy vajon itthon nem történhet-e meg ugyanez a helyzet. A rendszer itthon sem tökéletes, így az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetőit kérdezte a témáról a Pénzcentrum.hu.

Varga Lászlóné az APEH elnökhelyettese elmondta, hogy itthon nem ismeretlen a helyzet, többször is belefutottak már ilyen próbálkozásokba. Bár konkrét számadatokat nem kaptunk, azt elmondták, hogy az esetek nagytöbbségében lebuknak az elkövetők. Az elnökhelyettes még megyei igazgatóként találkozott egy konkrét esettel, amikor ugyanattól a cégtől több ember nevében is küldtek be fiktív bevallást, viszont a csalók szerencsétlenségére a vállalakozás is nem sokkal később küldte be a bevallást, így lebuktak a próbálkozók.

Dr. Szikora János APEH elnök szintén megyei igazgató korában buktatott le egy ilyen csalást, a bevallások feldolgozásakor ugyanis feltűnő volt, hogy egy város ugyanabból az utcájából szinte egyszerre küldték be az adóbevallásokat, majd a részletesebb vizsgálat alapján kiderült, hogy az egyszerre beküldött bevallások nem valódiak.

Arra a kérdésre, hogy az ilyen jellegű csalásokat milyen módon próbálja meg kiszűrni az adóhatóság, Varga Lászlóné csak annyit mondott, hogy vannak rá belső eszközeik, viszont konkrétumokat nem árult el.

Egy azonban biztos, a fent említett esetekben sem más bejelentése miatt bukott le a csaló, hanem amiatt, hogy nem számolt az emberi tényezővel. Az egyszerre beküldött bevallások esélye szinte elenyésző, így ezeket mindig részletesebben vizsgálják a hatóság munkatársai. Az adatlopások tekintetében pedig az is gyanús lehet, ha valaki beküldi a bevallását és annak ellenére kér a bevallott jövedelme után adó-visszatérítést, hogy már évek óta nem dolgozik...