Három javaslatcsomagot vázolt fel a keddi kormányzati konferencián Gyurcsány Ferenc, amelyek mentén elindítja a kabinet az intenzívnek beharangozott szakmai-politikai egyeztetési sorozatot a 2009-es adóátalakításokról. A következő egy hónapban zajlik a társadalmi egyeztetés, majd április végére alakítja ki álláspontját a kormány. Ezt május-júniusban a parlamenti viták követik, így a kormány céljai szerint a félév végéig megszülethetnek az adórendszerbeli változtatásokról szóló törvények.
2008.02.26 16:31
Gyurcsány: nem nyúl a kormány a jóléti kiadásokhoz - három adócsomag-javaslat
2008.02.26 15:20
Gyurcsány: "Nincsen egy csodafegyver"
A kormányfő által vázolt egyik csomag a munkabérek felbruttósításával operál, amellyel a magas keresetűek járnának jól; a tervezettnél kisebb foglalkoztatottság-növekedés mellett is felpörgetné a lakossági fogyasztást és többlet inflációs hatással járna. A másik csomag a személyi jövedelemadó csökkentésekre fókuszál, a lépéssorozattal a magas keresetűek és a vállalkozók járnának jól, enyhén növelné a fogyasztást, de semleges lenne az infláció és a foglalkoztatottság alakulására.
A kormányfői előadás alapján a leginkább favorizált harmadik csomag a járulékcsökkentésekre fókuszál. Ez a lépéssorozat az átlag körül keresőknek lenne kedvező, illetve a vállalkozóknak; a tervezettnél jobban növelné a foglalkoztatást és a reálkereseteket, de nem emelné az inflációt.
Közös mindhárom csomagban, hogy a konvergenciaprogramban vázoltnál (4.0%) gyorsabb (4.3%-os) GDP-növekedéshez vezetne 2009-ben a Pénzügyminisztérium számításai szerint és lényegében összhangban van azzal a feltételezett költségvetési mozgástérrel (200-250 mrd Ft), amely mellett még nem sérülne érdemben az államháztartási deficitcsökkentési pálya.
A szuperbruttósítás elvére épülő köztehercsökkentési csomag
Ezt a GKI Gazdaságkutató Zrt. dolgozta ki, a részleteket holnap sajtótájékoztatón ismertetik a kutatóintézet illetékesei. A szuperbruttó bérekre vonatkozó javaslat lényege, hogy minden közterhet a munkavállaló fizet a felbruttósított bérből. Azaz az új bruttó bérek tartalmazzák a munkáltató 32%-os járulékát és a havi 1950 forintos egészségbiztosítási hozzájárulást. Azt is jelenti, hogy mind a személyi jövedelemadót (szja-t), mind a járulékokat ebből a bruttó bérből fizeti a munkavállaló. Az elképzelés szerint az szja-kulcsok 20, 30 és 35%-nál lennének (progresszív szja), miközben a járulékkulcsok 30, illetve 25%-nál húzódnának (degresszív járulékrendszer).
A javaslat nettó adóhatása a számítások szerint 250-300 milliárd forint költségvetési bevételelmaradás lenne. Ez úgy jön ki, hogy:
- a járulékcsökkentés 300 milliárd forintos bevételelmaradást tenne ki
- az szja-csökkentés semleges költségvetési hatású lenne
- egy 100 milliárd forintban jelzett költségvetési kompenzációs kerettel is számol a kormány. Erre azért lenne szükség, mert a javaslatcsomag a havi 150 ezer forint alatti keresetűeknél növelné az adóéket (az szja és járulékterhek bérhez képesti arányát, emiatt havi mintegy 3-6 ezer forinttal csökkentené a nettó kereseteket), amelyet pályázati rendszer formájában szeretne kiküszöbölni a kormány.
- az "adóátrendező lépések" (szja-kedvezmények nem részletezett szűkítése, társasági adókulcs 20%-on egységesítése) nettó hatása 100-150 milliárd forintos költségvetési többletbevétel lenne.
A javaslatcsomag a PM számításai szerint mintegy 300-350 milliárd forintot hagyna a lakosságnál, miközben 50 milliárd forint körüli összeget venne el a vállalkozásoktól és a konvergenciaprogramban vázoltnál kissé lassabban nőne a foglalkoztatottság.
Az szja-csökkentési fókuszú köztehermérséklési csomag
A csomag a bérek közterhei mellett az iparűzési adóhoz, illetve a kulturális járulékhoz "nyúlna hozzá". A főbb változások lennének:
- a személyi jövedelemadózásban az szja-kulcs 2.5 millió forint éves jövedelemig 20%, felette 30% lenne és a 4%-os különadó 7 millió forint felett megszűnne
- a szakképzési-munkaadói járulék együtt 1.5%-ponttal csökkenne
- az iparűzési adó a jelenlegi legfeljebb 2%-ról 1%-ra csökkenne
- megszűnne a kulturális járulék.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A javaslatcsomag nettó adóhatása a költségvetésre -420 milliárd forint lenne. Ez úgy jön ki, hogy:
- az szja-rendszerbeli változtatások mintegy 690 milliárd forinttal csökkentenék a költségvetés bevételeit
- a munkáltatói járulékokból 110 milliárd forintos,
- az iparűzési adóból mintegy 260 milliárd forintos lenne a bevételelmaradás
- az "adóátrendező lépések" 270 milliárd forintos többletbevételt eredményeznének (kötelező ingatlanadó bevezetése, helyi társasági adó 2%-os lenne, a társasági adó egységesen 20%-os lenne, megszűnne a különadó, nem részletezett módon szűkítenék az szja-kedvezményeket).
A lépések az átlagosnál többet keresők számára csökkentenék az adóéket, azaz ők járnának jobban a változtatásokkal (havi nettó keresetük mintegy 10-50 ezer forinttal emelkedne). Összességében a lakosságnál mintegy 270 milliárd, a vállalkozásoknál 150 milliárd forintot "hagynának" a lépések 2009-ben. A foglalkoztatottság a konvergenciaprogramban vázoltnál (+0.4%) kissé jobban emelkedne a PM előrejelzése szerint.
A járulék fókuszú köztehercsökkentési csomag
A csomag a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) által decemberben bemutatott javaslatcsomagra épül. A GVK javaslata szerint a munkáltatói járulékok összesen 10-12%-ponttal csökkenjenek (-8-10%-pontos tb-járulékmérséklés, 2-3%-pontos kisadó-mérséklés), amely mintegy 7-800 milliárdos költségvetési bevételkiesést eredményezne. A lépéseket jelentős adóemelésekből finanszíroznák (pl. áfa-emelés). A kormány által "továbbfejlesztett" javaslat lényege, hogy jelentős járulékcsökkentéseket hajtanának végre egy lépésben, melyet fokozatosan kiterjesztenének. A konkrét lépések:
- a munkáltatói bérjárulékok 20-22%-ra mérséklődnének úgy, hogy 2009-ben a vállalkozások 10 alkalmazott után a minimálbér másfél-kétszereséig vehetnék ezt igénybe, 2010-ben már 20 alkalmazott után és a kedvezményezettek köre évente szélesedne
- a tételes egészségügyi hozzájárulás 2009-ben felére (a példa szerint 1050 forintra) csökkenne, 2010-ben megszűnne
- az szja-rendszerben a sávhatár emelkedne és/vagy az adójóváírás igénybevételét kiszélesítenék (részletek nem ismertek)
- a társasági különadó egy vagy két lépésben megszűnne.
A javaslat nettó adóhatása 220-250 milliárd forintos bevételelmaradás lenne, ami úgy adódik, hogy:
- az adócsökkentő lépések 300-330 milliárd forintos bevételkiesést okoznának (járulékcsökkentés: -140-170 mrd Ft, EHO-csökkentés: -35 mrd Ft, szja-csökkentés: -40-70 mrd Ft, tao-csökkentés: 20-80 mrd Ft)
- az "adóátrendező lépések" 50-80 milliárd forintos többletbevétellel járnának (emelnék a rehabilitációs járulékot, a gépkocsi elszámolást szigorítanák, kisebb lépésekkel szélesítenék az adóalapot).
Az intézkedéssorozat a havi bruttó félmillió forintot keresőknek adótehercsökkenést, így a nettó bér mértékében emelkedést jelentene (főként az átlagkereset környéki és feletti munkavállalók kapnának havi nettó 3-5 ezer forinttal többet).
A járulék fókuszú csomag mintegy 40-70 milliárd forintot "hagyna" a lakosságnál, míg a vállalkozások mintegy 150-180 milliárd forintos többletforrással gazdálkodhatnának a PM számításai szerint.
A kormányfő kiemelte, hogy ezen csomag mellett 2009-ben a versenyszféra alkalmazottainak 43%-a, azaz kissé több, mint 1 millió ember után fizetnének alacsonyabb munkáltatói járulékot. Részben emiatt érződött az, hogy ezt a csomagot favorizálja a kormány az egyeztetések eddigi tanulságai alapján.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- 10,4 százalékkal volt magasabb a reálkereset januárban, mint egy évvel korábban - a nap hírei
- Férfi vízilabda ob I - Simán nyerte a fővárosi rangadót az FTC
- Két hétig korlátozzák a nyugati ország vasútforgalmát
- A magyar vidéken tartott ülése miatt bírálja a kormányt az ellenzék
- Kaiser Ferenc: több mint ezer légi célt tud majd követni a Vaskupola magyar lokátora
- Újabb borzalmak a rémségek zalai kertjében