7 °C Budapest

Lakásvásárlás Európában - Van, ahol nem csak a törlesztőrészlet számít

Pénzcentrum
2007. december 27. 11:44

Bár a piaci adatok azt mutatják, hogy a minőségi lakóhelyek iránti érdeklődés hazánkban is folyamatosan nő, a magyarok nagy része mégsem tervezi, hogy meglévő otthona helyett a következő három évben újat vásároljon, vagy felújítsa azt - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Budapest Bank anyavállalata, a GE Money készített Közép-Európában és Oroszországban. Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években a legtöbben Csehországban fektetnének be egy jobb lakásba. Az erre szánt összeg mintegy 6,6 millió forint, míg a magyarok, ha mégis a változtatás mellett döntenek, átlagosan 4,7 millió forintból szeretnék megoldani a kérdést. Az öt országot érintő felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek a bankokhoz fordulnak finanszírozási tanácsért, és lakáscserével kapcsolatos pénzügyeik megoldása során is elsősorban a bankokat és egyéb pénzintézeteket részesítik előnyben.

A GE Money megbízásából idén szeptemberben reprezentatív felmérésben öt ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország és Románia - felnőtt korú polgárait kérdezték meg arról, milyenek a lakáskörülményeik, terveik lakásuk megváltoztatására, minderre mennyi pénzt szánnának és milyen forrásból.

"A háztartások pénzügyi és vagyoni helyzetében meghatározók és hosszú távra kihatnak a lakással kapcsolatos döntések. A beruházás és az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel nagysága, a törlesztőrészlet aránya a rendelkezésre álló jövedelemhez képest olyan mutatók, amelyek jelezhetik egy-egy család életszínvonalát, teherviselő képességét. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fontos lépések megtételekor mindenki a legjobb megoldással szeretne élni. Anyavállalatunk, a GE Money azért kezdeményezte a regionális kutatást, hogy megismerje az ügyfelek igényeit, szokásait. A vizsgálat megbízható, és friss információt nyújt számunkra is az optimális termék- és szolgáltatáspaletta kialakításához" — ismertette a kutatás célját Magapatona Péter, a Budapest Bank jelzáloghitelezési üzletágvezetője.

A magyaroknak fontos a függetlenség. A felmérés eredményei szerint az önálló lakásra leginkább a magyarok törekednek, nyolcvankét százalékuk külön él szüleitől. Csehországban és Romániában is hasonló az arány - 80-80 százalék -, míg a legtöbben Oroszországban és Lengyelországban élnek együtt szüleikkel, 73, illetve 74 százalékos mértékben. A megkérdezettek többsége 20 és 30 éves kora között költözik önálló lakásba, de a magyarok egynegyede már 19 éves kora előtt külön él szüleitől.

A saját tulajdon leginkább Magyarországon jellemző. A megkérdezettek többsége saját tulajdonú ingatlanban él - a legnagyobb arányban a magyarok: több mint nyolcvan százalékban. Románia, Lengyelország és Oroszország polgárai kisebb, de hasonló mértékben élnek saját tulajdonú lakásban, ám a cseheknél ez az arány alig valamivel haladja meg az ötven százalékot. Utóbbiak negyede lakik bérelt ingatlanban és még viszonylag magas - 15 százalék feletti - a szövetkezeti lakások aránya is. A lengyeleknél szintén jelentős a szövetkezeti ingatlanok aránya, csaknem minden ötödik lengyel él szövetkezeti lakásban.

Magyarországon közepes méretű ingatlanban élnek a legtöbben. A magyar felnőttek csaknem fele 50-75, további egyharmaduk 75-100 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanban él. A szélsőségek kevéssé jellemzők a hazai lakásviszonyokra: a népesség kevesebb, mint egytizede él 100 m2 feletti és tíz százalékot némileg meghaladó arányban lakik 50 m2-nél kisebb lakásban. Ez utóbbi két lakásméret Lengyelországban gyakori: a népesség ötöde, illetve negyede él 50 m2 alatti, illetve 100 m2 feletti ingatlanokban. Oroszországban a kis lakások vannak többségben, a 100 ezer fő feletti városok népessége felerészt 50 m2 alatti lakásokban él.

A magyarok inkább maradnának jelenlegi otthonukban. Az elkövetkező három évben a magyarok több mint fele inkább, vagy egyáltalán nem tervezi, hogy új lakást vásárol, vagy felújítja, fejleszti ingatlanát. A változtatásra leginkább a csehek, oroszok és a lengyelek készek, az ő esetükben a megkérdezettek 50 százaléknál nagyobb arányban válaszolták, hogy a közeljövőben új ingatlanba szándékoznak költözni, vagy javítani a meglévő minőségén. Az oroszországi polgárok egyértelműen nagyobb lakásra vágynak, a lengyelek jó befektetésnek gondolják a lakásberuházást, a csehek pedig elsősorban a minőségen javítanának.


Szeretjük a várost is, a vidéket is. A magyar népesség - ha mégis a változtatás mellett dönt - egyenlő mértékben preferálja az agglomerációban, a belvárosban és a vidéken elhelyezkedő ingatlanokat. A csehek fele az agglomerációba vágyik, a románok 40 százaléka pedig vidékre. A lengyelek és az oroszok egyaránt jól éreznék magukat az agglomerációban, belvárosi és vidéki ingatlanokban. Az elérni vágyott lakóterület nagysága általában - Magyarország esetében is - 75-100 m2, ettől leginkább a románok térnek el, ők inkább a 100 m2 feletti ingatlanokat részesítik előnyben.

Ne kerüljön sokba és legyünk túl rajta gyorsan. Az ingatlanvásárlása, vagy felújításra a legkevesebbet Magyarországon költenének: megközelítőleg 4,7 millió forintot . A magyarok emellett gyorsan lebonyolítják a tranzakciókat. Ha elhatározzák, hogy továbblépnek, akkor többségük 3 hónapon belül megvalósítja elképzeléseit, de egy évnél tovább csak elenyésző számban foglalkoznak honfitársaink a lakásvásárlási, netán felújítási ügyekkel. A felmérésben részt vevő többi ország lakosairól kiderült, akár két évnél is többet szánnak otthonuk cseréjére. A románok 40 százaléka és a csehek egyharmada nyilatkozott így, de a lengyelek négytizedének is legalább egy évét igénybe veszi egy lakástranzakció lebonyolítása a döntéstől a befejezésig. Az anyagiakat illetően a csehek, az oroszok és a lengyelek átlagosan 6,6 - 6,9 millió forintot fordítanának az új lakásra, a románok e célra megközelítőleg 5 milliót szánnak.

A bank segít a finanszírozásban. A kutatás adataiból kitűnik, hogy a lakásvásárlás finanszírozásával kapcsolatos tanácsért a közép- és kelet-európai polgárok döntő többsége a bankokhoz fordul. A megvalósítást illetően azonban a kép árnyaltabb, mert például a magyarok fele inkább saját megtakarításait használná fel a lakáskörülményei fejlesztéséhez, miközben egyharmaduk nem fordítaná e célra félretett pénzét. A megtakarítások lakáscélú felhasználásának szándékában az oroszok vezetnek, csaknem 70 százalékuk áldozná e forrásait egy jobb körülményeket biztosító otthon megszerzésére, a legkevésbé a csehek és a lengyelek hajlandók erre. A családi, vagy baráti hitel egyik országban sem jön szóba komolyan, ám a banki finanszírozás nagy szerepet kap az elképzelések megvalósításában. A fogyasztási hiteleket ugyan alig említették, csakúgy, mint a különféle megtakarítási számlákat. A jelzáloghitelek ezzel szemben már komolyabb szerepet kapnának egy jobb, minőségileg magasabb kategóriába tartozó otthon megszerzésében, de a magyarok jelentékeny hányada ezt sem szeretné. A jelzáloghitellel kapcsolatban a legkevésbé elutasítók a csehek és az oroszok.

A havi részlet ne legyen magas. Arra a kérdésre, hogy havonta mekkora összeget szánnának a lakáskörülmények javításával összefüggésben felvett hitel törlesztésére, a magyarok adták meg a második legalacsonyabb mértéket, átlagosan mintegy 38 ezer forintot. Ennél kevesebbet csak a románok fizetnének, átlagban legfeljebb 32 ezer forintot. A legnagyobb áldozatra az oroszok hajlandók az általuk jelzett több mint 56 ezer forinttal. A csehek és a lengyelek csaknem holtversenyben vannak és havonta mintegy 50 ezer forintot nem sajnálnának törlesztésre kifizetni.

Új őrület terjed Magyarországon: ez lesz 2023 slágere a magyar wellnessekben?

Nem csoda hát, hogy egyre több panzió igyekszik az egész szezon alatt különlegesebb programokat, lehetőségeket kínálni az arra utazóknak.

Valósítsd meg vállalkozói ötleted vevőid segítségével! (x)

Ha régóta motoszkál a fejedben egy világmegváltó ötlet, de eddig nem mertél belevágni, akkor most itt a tökéletes alkalom, hogy a tettek mezejére lépj.

Új zseniképző indul Magyarországon: álomszakma, luxusfizetés vár arra, aki elvégzi?

Nagyon szép gondolat, hogy teremtsük meg a biztonságot a jövő generációinak, ez egy olyan program, ami ehhez ténylegesen hozzá is tesz valamit.

Húsbavágó igazságról rántja le a leplet a magyar rendező: ilyen film is ritkán készül itthon

A független filmeknek mindig lesz létjogosultságuk, ahogy közönségük is - vallja Pető Szabolcs, filmrendező.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 7. szerda
Ambrus
49. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?