A kis cégeknél több pénzt osztottak

Az a tavaly szeptemberi intézkedés, amely szerint 2006. szeptembertől minden foglalkoztatott után legalább a minimálbér duplája után kell megfizetni a járulékokat, a kisebb vállalkozásoknál is jelentős béremeléshez vezetett.

2006-hoz képest az ingatlanügyletekkel foglalkozó 10 foglalkoztatottnál kisebb cégeknél majdnem 40 százalékkal voltak magasabbak a keresetek. Ezzel szemben a 10 és 50 fő közötti alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó bérek 10 százalékkal mérséklődtek.

Harmadával javultak a kereseti lehetőségek a vendéglátás mikrovállalkozásainál, negyedével a kereskedelemben, és közel ugyanannyival az építőiparban. Az ez utóbbi szektorba tartozó, 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a béremelés azonban nem érte el még a hat százalékot sem. Nem véletlen egyébként az ezen ágazatokban tapasztalat magasabb mértékű béremelési ütem, ugyanis a többi országtól itt volt a legnagyobb mértékű a lemaradásunk.

Nemzetközi összehasonlításban a pénzügyi szférában lehet kiugróan jól keresni, de ágazati összehasonlításban vizsgálódva is kijelenthető, hogy aki jól szeretne keresni, annak is ebben a szektorban kell elhelyezkednie. Foglalkoztatási összehasonlításban azonban a jogászok a nyerők.

A keresetek rangsora lényegében nem változott az elmúlt másfél évtized során. A kilencvenes évekhez képest azonban relatív vesztesként kerültek ki az építőiparban, a kereskedelemben, valamint az idegenforgalomban foglalkoztatottak.

A versenyszférában nagy mértékű az egyes keresetek szóródása. Ugyanazzal a felkészültséggel és felelősségel dolgozó két és félszer többet keres annál a cégnél, amelynél 100 százalékos a külföldi tulajdon, mintha teljes mértékben magyar lenne a vállalkozás. Ez a differencia az 1000 munkavállalónál többet foglalkoztató cégeknél 22 százalékos. A különbség elsősorban a termelékenységi, jövedelmezőségi, technológiai és szervezettségi okokra vezetik vissza.

A hazai magánvállalkozásoknál a vezetők nincsenek jobb helyzetben, mint alkalmazottaik, ugyanis bérük feltűnően alacsonyabb, mint a külföldi vagy magyar állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek jövedelme. Ez arra vezethető vissza, hogy többségük egyben tulajdonos is, és jövedelmét más csatornán veszi ki a jövedelmét.

A közszférában dolgozók bérének elmaradása 2006-ra ismét 24 százalékra emelkedett, azonban a kisebb munkáltatóknál jobban keresnek az állami alkalmazottak, mint a versenyszférában. Nemzetközi összehasonlításban a hazai közszférában dolgozók nincsenek rosszabb helyzetben, mint a legtöbb uniós országban dolgozó társaik.

Nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban az egészségügyben, illetve a szociális ellátásban dolgozók keresete 10-15 százalékkal alacsonyabb az országol átlagnál, Lengyelországban és Szlovákiában az elmaradás húsz százalék körüli. A pedagógusok munkáját legkevésbé Szlovákiában honorálják, keresetük ötödével van alatta az országos átlagnak, Csehországban az elmaradás 10 százalékos.