Gyógyszeradó: cégek fizetik, mégis a betegek járnak rosszul...

A gyógyszercégek viszont problémásnak tartják az új törvényt, ugyanis csak akkor kell adózni, ha a készítmény forgalomba hozatali engedélye magyar cég birtokában van. Ha külföldi anyavállalat az engedély tulajdonosa, akkor nem kell adót fizetni. Az APEH szerint ez nem így van, ilyenkor a külföldi cégnek kell adószámot kérnie, és befizetni az adót.

A bevezetett törvény hatásai vegyesek ugyanis nem támasztják alá azt a korábbi felvetést, miszerint az azonos hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszerek térhódítása a cél. A generikus orvosságok (másolatkészítmények) forgalma az első hét hónapban 17 százalékkal csökkent, miközben az organikus készítményeké 7 százalékkal nőtt. A legnagyobb forgalmat produkáló 20-as listán olyan gyógyszer is szerepel, amelyik több mint 220 százalékos forgalomnövekedést produkált.

Idén az árlicit hatására 1 800 termék ára csökkent, és várhatóan az év végéig ez a kör 2 500-ra fog bővülni. Minden negyedévben megvizsgálják a gyógyszereket, és a legolcsóbb termékek árához igazítják a tb-támogatások mértékét. Azokat a társaságokat, akik nem viszik le kellő mértékben az árakat, egyszerűen törlik a listáról.

A kis piaci részesedéssel rendelkező vállalatok jelentősen csökkentik az árakat, hogy ne essenek ki a versenyből, viszont a nagyvállalatok sokszor azon az áron vállalják a magasabb árakat, hogy lekerülhetnek a tb-listáról. Ez a későbbiekben még problémát is okozhat a betegek ellátásában.

A betegekre gyakorolt hatása sem túl pozitív a törvénynek, ugyanis sok gyógyszer lekerült a tb-támogatottak listájáról, így az előző évhez képest a betegek 12 milliárd forinttal többet fizetettek ugyanazokért a gyógyszerekért. Az OEP viszont örülhet az elért eredményeknek, mivel 30 milliárd forintot takarított meg, vagyis ez az intézkedés is, bár az árak csökkenését szorgalmazta, mégis a betegeken csattant.