A könyvvizsgálatról szóló törvény szerint jövőre a jelenlegi hetvenezerről negyvenötezerre csökken azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek mérlegét, beszámolóit könyvvizsgálónak kell ellenőriznie és hitelesítenie - derült ki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tegnapi sajtótájékoztatóján.
A parlament ugyanis a 2001 óta érvényben lévő 50 millióról 100 millió forintra módosította az árbevételi határt, amelyen felül már auditra kötelezettnek minősülnek a vállalkozások. Tavaly év végén még 69 ezer vizsgált társaság volt, az új szabályok miatt 2008-tól ezek mintegy 36 százaléka, azaz 25 ezer - főleg fővárosi és Pest megyei - vállalkozás ússza meg beszámolója kötelező ellenőriztetését - irja a Világgazdaság.
Változik a gazdasági társaságokról szóló törvény, így a részvénytársaságok könyvvizsgálata is. Eleddig minden zrt.-nek és nyrt.-nek kötelező volt, s bár a nyilvános társaságoknál ez továbbra is megmarad, a zrt.-k számára az új szabályozás lép életbe, tehát akkor kell a kontroll, ha árbevételük két év átlagában meghaladja az új összeghatárt. "Úgy ítéljük meg, a törvénymódosítások miatt a cégekkel kapcsolatos problémák felerősödhetnek" - mondta Sugár Dezső, a kamara elnöke.
A változások összesen 2-2,5 milliárd forint árbevétel-kiesést jelentenek jövőre a könyvvizsgálóknak - hangzott el a tájékoztatón. Mindez elsősorban az egyéni és a céges formában működő kisebb, ezen belül is főként a vidéken dolgozó könyvvizsgálók lába alól húzhatja ki a talajt. Ugyanis az ellenőrzésre felszámított díjak az utóbbi időben nem emelkednek jelentősen, miközben sok könyvvizsgálónak csupán néhány ügyfele van, ráadásul a 3600 hazai auditor jóval több, mint bármely környező országban. Igaz, e tevékenység mellett a szakértők más társaságoknak végeznek például könyvelési, adó-tanácsadási munkákat, ám a kamarai tagok árbevételének nagy részét az audit teszi ki, az egyéni könyvvizsgálók esetében 58 százalékban. E bevételek szűkülése tehát komoly hatással lesz az egyéni tagokra. Az 1537 céges kamarai tagból 568-nak az árbevétele 10 millió forint alatti, így ez a másik igen érzékenyen érintett kör.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


