Politikus? Menedzser? - Biztos hazudik...

Pénzcentrum

2006. augusztus 1. 12:45

Európában és az USA-ban túlnyomórészt negatív a nagyvállalatok felsővezetőiről kialakított kép. Ennél már csak a politikusok hírneve rosszabb, akikkel szemben Olaszországban a legszkeptikusabb a lakosság. A GfK Bizalom Index felmérés során vizsgált 20 országban a megkérdezettek az orvosokat, a tanárokat, a rendőrséget és a katonaságot tartották a leginkább bizalomra méltónak.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A vizsgált országokban a politikusok (1,7 átlag) és a nagyvállalatok vezető menedzserei (2,2 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb Bizalom Index pontszámot, amely skálán az 1 a "nagyon megbízhatatlant", a 4 "nagyon megbízhatót" jelenti. Mind Európában, mind pedig az USA-ban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak 3,1-es Bizalom Index értékkel. A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi. Érdekes, ámde érthető, hogy Kelet-Európában, például Romániában és Oroszországban a nyugati országokhoz képest akár háromszor is nagyobb azok aránya, akik bizalmatlanok a rendőrökkel szemben.

Bizalmatlanok vagyunk a politikusokkal és a menedzserekkel szemben

A nyugat-európaiak 85 százaléka, különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetőikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felsővezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felsővezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak: 2003 novemberében az amerikaiak 61 százaléka adott hangot kritikájának, ez az arány idén 62 százalék volt. Németországban és Görögországban a felsővezetők hírneve még rosszabb: a két országban a megkérdezettek 82 illetve 74 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk. Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik az ipar vezetőiben.

Az utóbbi évekhez képest az újságírók megítélése is megközelítette a két legnegatívabbnak ítélt foglalkozásét, a politikusokét és a topmenedzserekét. A harmadik legnegatívabbnak ítélt hivatásról a megkérdezettek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tud megbízni képviselőiben. A brit, dán és svéd megkérdezettek a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeknek adtak hangot. Ezzel szemben a romániai és lengyelországi megkérdezettek átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak.

Az orvosok és a tanárok a kedvencek

A GfK Bizalom Index szerint azonban vannak olyan szakmák is, melyek képviselőiben az emberek többsége megbízik. A megkérdezettek az orvosokat és a tanárokat tartják a legmegbízhatóbbnak mind a 18 európai országban, illetve az Egyesült Államokban is 3,1-es Bizalom Index értékkel. Összességében a válaszadók 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 81 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. Őket a legtöbb ország bizalmi ranglistáján a katonaság (2,9-es index) és a rendőrség (2,8-as index) követi. E tekintetben Románia bizonyult az egyetlen kivételnek, itt ugyanis a lakosságnak nem egészen fele, csupán 46 százaléka bízik meg a rendőrökben.

A papság összesített 2,7-es pontszámával jól szerepelt, ám többek között a görögök által nekik "megszavazott" 2,2 pont komoly kritikáról tanúskodik e csoport irányába. A franciák, spanyolok, csehek és magyarok többsége sem mutat különösebben komoly bizalmat a papok iránt.

Ellentétesek a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban. Észak-Európában a megkérdezettek különösen nagyra tartják az ügyvédeket, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak róluk.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír