Megjelent a Magyar Nemzeti Bank Pula Gábor: Az euró bevezetésével járó strukturális politikai kihívások: munkapiac című kiadványa. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a hazai munkapiac intézményei és szabályozottsága tekintetében felkészült-e a magyar gazdaság arra, hogy a monetáris unió tagjává váljon? Pontosabban, hogy a munkapiac rugalmassága biztosítja-e azt, hogy a monetáris unióban jelentkező sokkok mérsékelt (a GMU-tagországokhoz hasonló mértékű) reálgazdasági áldozattal járjanak?
Az elemzés végeredményeként arra a következtetésre jutnak, hogy a hazai munkapiac rugalmassága összességében nem tér el lényegesen a GMU-tagországokétól. Ezt támasztják alá egyrészt a munkapiaci intézmények összehasonlító elemzésének eredményei, másrészt a mikrokutatások során becsült rugalmassági együtthatók is. Emellett a 2001-2004 közötti időszak negatív keresleti és költségsokkjai sem jártak jelentős reálgazdasági áldozattal - bár ennek megítéléséhez és méréséhez nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok.
Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései ugyanakkor csökkentették a nominális bérek rugalmasságát, ami a szerző feltevése szerint lassíthatja a nominális konvergencia folyamatát. További nehézséget jelent a társadalmi konszenzuson nyugvó bérmegállapodás hiánya, amely korábban hatékony eszköznek bizonyult a kevésbé fejlett GMU-tagországok számára a reálgazdasági áldozatok mérséklésére a konvergenciafolyamat során.








