Egy friss tanulmány szerint az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott 10 tagország fiatal diplomásainak mintegy 3-5%-a a magasabb nyugat-európai bérek reményében elhagyni tervezi hazáját. A más tagállamban boldogulni kívánók közül többségben vannak a férfiak, akik jellemzően a 18-34 év közötti korosztályba tartoznak. "A küldő országok, mint pl. Lengyelország, vagy Magyarország nem agyelszívástól, hanem "fiatal-elszívástól" tartanak" - írja az euobserver.com.
Az ECAS nevű független brüsszeli szervezet munkaerő-áramlással foglalkozó friss tanulmánya szerint a tavaly májusi EU-bővítés óta nem nőtt érdemben a migráció a régi és az új tagállamok között, (elmaradt a csatlakozás időpontjában prognosztizált 1%-tól). Szó sincs tehát arról, hogy a keleti olcsó munkaerő tömegesen a nyugati államokba áramlana, bár a jelentés elismeri, hogy az összefoglaló adatok mögött nagy régiós, illetve országrelációs különbségek is vannak (pl. határmenti vagy tradicionális kereskedelmi partnerek közötti felélénkülő vándorlás). Ezek alapján a szervezet szerint nem teljesen védhető az EU 15 tagállamából 12-nek álláspontja, miszerint azért gördítettek akadályokat az új tagállamokból érkező munkavállalók elé, mert attól féltek, hogy azok elárasztják saját munkaerő-piacukat.
Általánosságban az elárasztás nem következett be, de kétségtelenül látható, hogy a munkaerő-piacukat megnyitó Nagy-Britannia, Írország és Svédország a vártnál jóval nagyobb beáramlást tapasztal az új tagállamokból. Nagy-Britanniában a várt 5-10 ezerrel szemben mintegy 175 ezren érkeztek eddig, többségükben Lengyelországból. A 4 millió lakost számláló Írországban mintegy 85 ezer tb-kártyát osztottak ki az új tagállamokból érkező munkavállalók számára, míg Svédországban (az egyetlen, amely a saját állampolgáraival azonos hozzáférést biztosít a szociális rendszerhez) mintegy 70%-kal nőtt a tartózkodási engedélyért folyamodók száma az EU-bővítés óta.
A tanulmány megállapítja: több adat is arra utal, hogy általában inkább csak a szándék érhető tetten az új tagállamokban a külföldre településre, de a tett már nem követi ezt. A migráció leginkább a fiatal diplomásokra (Magyarországról az elmúlt egy évben közel 50 fiatal orvos vándorolt ki), a szezonális munkát vállalókra és az építőipari munkásokra jellemző. A javuló új tagállami életkörülmények miatt a kivándorlás azonban inkább csak átmeneti jellegű (néhány évre szól), nem végleges a szándék.
Az ECAS szerint hatalmas a különbség a tényadatok és aközött, hogy a nyugati államokban mit éreznek (gondolnak) az emberek a keletről érkező "munkaerő-áradattal" kapcsolatban. Sokan érzik úgy, hogy a magas ottani munkanélküliségért az új tagállamokból érkező munkavállalók a felelősek, akik kiszorítják a helyieket. (Franciaországban a migráció ellenzői óriásplakátokon és televíziós reklámokban "riogattak" egy lengyel vízvezetékszerelővel - amely egyébként hiányszakmának számít -, aki egyfajta szimbólumává vált a keletről érkező "munkavállalói áradatnak".)
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Az újratölthető flakonok a kozmetikai iparba is betörtek (+Videó)
A Respray flakonokat már 30 üzletben tölthetjük újra.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
Portfolio Gen Z Fest 2025


