Nem szakadt meg a sorozat - újabb 25 bp-os kamatcsökkentés (3.)

A kamatdöntés mögött a forint viszonylagos stabilitása mellett hangsúlyos érv volt, hogy a maginfláció júniusban 2.2%-ról 1.9%-ra mérséklődött, ami történelmi mélypontot jelent. Meg kell jegyezni azonban, hogy a head-line infláció az elemzői várakozások konszenzusát meghaladta (3.6%-os előző havi és várt szintről 3.8%-ra emelkedett júniusban). Ezzel magyarázták álláspontjukat azok a szakértők, akik változatlan kamatszintet prognosztizáltak júliusban.

2005.07.18 11:32
3 külföldi elemzői várakozás mai kamatdöntés előtt - lesz egyáltalán kamatcsökkentés?

Idén összességében a mai lépéssel együtt már 275 bp-tal mérséklődött az irányadó magyar kamatszint.

Múlt pénteken erőteljes kötvényvásárlások mutatkoztak a magyar állampapír-piacon, mely a referencia-lejáratoknál 7-15 bp-os hozamcsökkenést eredményezett. A rövid oldali hozamok 6.40% közelébe csökkentek 7%-os irányadó kamatszint mellett. Ez arra utalt, hogy a piac elképzelhetőnek tartotta volna az 50 bp-os vágást is.

2005.07.13 14:08
Portfolio.hu-poll: hétfőn újabb 25 bp-os kamatcsökkentés - mekkora forintgyengülés várható év végéig?

2005.07.14 12:00
Reuters felmérés: további kamatcsökkentés, megfeleződő infláció

A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. július 19-i hatállyal 7%-ról 25 bázisponttal 6.75%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

A hosszabb távú inflációs folyamatokat tükröző maginfláció az elmúlt időszakban csökkent, a második negyedévben 2.2%, júniusban 1.9% volt. Az alacsony maginflációhoz jelentős mértékben hozzájárult az iparcikkek körében tapasztalható árcsökkenés, mely az utolsó hónapokban már a nem tartós termékeket is jellemezte. A piaci szolgáltatások inflációja továbbra is mérsékeltnek tekinthető. Az alacsony inflációs környezet megszilárdulását támogatja a mérsékelt fogyasztásbővülés és a munkapiacon megfigyelhető létszám- és béralkalmazkodás. Ez azt jelzi, hogy az alacsony inflációs várakozások megszilárdultak.

A maginflációnál ugyanakkor lényegesen magasabb volt a fogyasztói árak emelkedése: a második negyedévben és júniusban egyaránt 3.8%. A fogyasztóiár-index emelkedését elsősorban a maginfláción kívüli termékek okozták. A rövidebb távú inflációs kilátásokra az elmúlt hónapokban nem elhanyagolható hatást gyakoroltak a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők, elsősorban az olaj- és a nyersélelmiszer-árak egyre tartósabbá váló emelkedése.

A Monetáris Tanács megítélése szerint hosszabb távra előretekintve továbbra is számottevőek a magyar gazdaság egyensúlyi kockázatai. A kockázatok csökkenésének alapfeltétele az olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy a jelentős bevételkiesést okozó adócsökkentési tervekkel a kiadási oldal is teljes mértékben összhangba kerüljön és teljesüljön a konvergencia programban vállalt fiskális konszolidáció.

A nemzetközi pénzügyi piacokon, ezen belül a kelet-közép-európai régióban továbbra is jelentős a kockázatvállalási hajlandóság, ami jelenleg ellensúlyozza a hazai fundamentumok kockázati megítélésre gyakorolt hatását. E hatások eredőjeként az elmúlt időszakban a hazai árfolyamalakulást viszonylagos stabilitás jellemezte, a hozamok pedig csökkentek.

A Monetáris Tanács ismételten megerősíti, hogy a monetáris politika a jövőben is a tartós, az inflációt középtávon meghatározó folyamatokra reagál. Ennek megfelelően az adóintézkedésekből fakadó egyszeri, átmeneti hatásokat nem kívánja monetáris politikai lépésekkel ellensúlyozni.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2005. augusztus 12-én 14 órakor jelenik meg.