Példátlan döntés: mindenki 25 bp-os kamatcsökkentésre szavazott (2.)

2005.06.20 14:00
Ismét 25 bp-os kamatcsökkentés az MNB-től (4.)

2005.06.10 14:05
Monetáris Tanács: 8 voks a 25 bp-os kamatvágás mellett

2005.05.06 14:00
12 tag 25 bp-os kamatvágást szorgalmazott - csak egy volt "bátrabb" (2.)

2005.04.15 14:00
11:2 arányban az 50 bp-os kamatcsökkentés mellett szavazott a Monetáris Tanács (2.)

2005.03.19 14:14
Hatan voksoltak 75 bp-os kamatcsökkentésre február 21-én - fő érv a gyors inflációcsökkenés volt (2.)

2005.02.11 14:03
MNB: szakaszhatár közelébe érkezett a kamatpolitika

2005.01.14 14:09
Itt az első jegybanki jegyzőkönyv: 50 vs 75 bp-os kamatvágás?

A jegyzőkönyv szerint a makrogazdasági információk és a pénzügyi piaci helyzet áttekintése után a Tanács 25 bp-os kamatcsökkentés lehetőségét vitatta meg.

Inflációs kilátások

A Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az előző kamatmeghatározó ülés óta megjelent adatok nem változtattak lényegesen a hazai makrogazdasági képen. Az infláció tekintetében mindkét irányba mutató kockázatok láthatók, ellentétes irányú hatások egészítik és oltják ki egymást. Az inflációs kilátások stabilan a célok körüli inflációt valószínűsítenek; összességében mind az idei (4+-1%), mind a jövő évi (3.5+-1%) inflációs cél elérhető.

A Tanács több tagja fontos, a béralakulással együtt az inflációs várakozások csökkenésére valló jelzésként emelte ki, hogy a maginfláció tartósan csökkenő pályát futott be az elmúlt egy évben és alacsony szinten látszik stabilizálódni. A Tanács tagjai az inflációs várakozások csökkenését a tartósan kedvező inflációs környezet fennmaradását és a dezinfláció folytatódását támogató kritikus tényezőnek ítélték.

Termékcsoport-áralakulások

Bár a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása rövid távon emelheti a fogyasztói árindexet, középtávon nem érinti az inflációs trendet, így a monetáris politika számára releváns horizonton nem veszélyezteti a 2006-os inflációs cél teljesülését. Az iparcikkek tartósnak mutatkozó dezinflációjában egyes vélemények szerint szerepet játszhatott a piaci versenynek az uniós csatlakozásból adódó erősödése.

Keresleti tényezők

Az inflációs célok teljesíthetőségéhez hozzájárul, hogy az inflációt befolyásoló keresleti tényezők kontroll alatt állnak. Az első negyedéves GDP-adatok alátámasztják a fogyasztási kereslet várt lassulását. A munkaerőpiaci folyamatok is támogatják a dezinflációt: a munkapiac feszességének oldódása mellett a béralakulás alapján is növekedni látszik az esélye, hogy a várakozások általánosan és tartósan alkalmazkodnak az alacsony inflációs környezethez. A keresleti oldalról így nem kell inflációs nyomásra számítani. A GDP és a külső egyensúly alakulása összhangban van a korábbi várakozásokkal.

Mégis lesz választási költségvetés?

A változatlan fundamentális megítélés elemei között egyes vélemények kiemelték az államháztartási kilátásokat. Hangsúlyozták, hogy az államháztartás tartósan magas finanszírozási igényét az elszámolási módszertan változásai nem befolyásolják. Elhangzott, hogy fennáll a veszélye a választáshoz köthető fiskális lazításnak. Volt olyan vélemény is, hogy - bár 2005-ben nem várható érdemi változás az államháztartás finanszírozási igényében - egyedi intézkedésekkel az ESA szerinti kimutatott hiány az előirányzat közelében alakulhat.

Külpiaci hatások

A dollár erősödése és az olajárak emelkedése magasabb infláció irányába mutató kockázatot jelent. Ezzel ellentétes irányban hatnak a külső konjunkturális kilátások; legfőbb európai piacainkon egyelőre nem látható érdemi élénkülésre utaló jel. A március eleje óta romló piaci hangulat tendenciája ugyanakkor több tényező következtében megfordult az elmúlt egy hónapban.

A fejlett piacok kamatkilátásainak piaci megítélése, többek között a gyengébb konjunkturális kilátások miatt, a korábban vártnál alacsonyabb kamatszint irányába hajlik. Ezzel a kockázatosabb eszközök vonzereje is növekedett, a kockázatvállalási hajlandóság emelkedésével a kockázati felárak mérséklődtek az elmúlt hetekben. Ennek alapján a régió, ezen belül a Magyarország iránti bizalom erősebbnek látszik, mint 2-3 hónappal korábban (június 20-án volt a kamatdöntés!).

A Tanács tagjai fontos fejleményként emelték ki, hogy hosszú futamidejű állampapírok iránti külföldi kereslet valamelyest élénkült és újra nőtt a külföldiek kezében lévő forintpapírok állománya.

Óvatosságot hangsúlyozó hangok

A Tanács tagjai közül többen a külső tényezőkben is óvatosságra intő elemekre hívták fel a figyelmet. Rövidtávon a külföldi befektetők megnövekedett érdeklődése, és a lakosság devizahitel-állományának gyors növekedése mérsékli ugyan a portfolió-tőke beáramlásra való ráutaltságot, de az elmúlt hónapokban megnövekedett a nemzetközi pénz- és devizapiacok volatilitása és az amerikai gazdaság helyzetének megítélésével kapcsolatos bizonytalanság. Hosszabb időhorizonton továbbra is fennáll a veszélye, hogy a nemzetközi környezet kedvezőtlen irányú változásaira az egyensúlyi kockázatok miatt a magyar pénz- és devizapiac érzékenyen reagál.

Nem volt lehetséges 25 bp-osnál nagyobb vágás

A Tanácstagok a fenti érveket eltérően súlyozták, de egyetértettek abban, hogy a megerősödő dezinflációs kilátások és a külső környezet kedvező irányú változása együtt indokolja a kamatcsökkentést. Többen kiemelték ugyanakkor, hogy a fennálló bizonytalanságok miatt nem lehetséges a javasolt 25 bp-nál nagyobb mértékű kamatcsökkentés a jelen ülésen. Az inflációs célok és a várakozások szempontjából is ezt a mértékű lépést látták a megfelelőnek. Az elnök szavazásra bocsátotta a 25 bp-os kamatcsökkentés lehetőségét, amit a Tanács egyöntetűen támogatott.

Az ülésen jelen voltak: Járai Zsigmond elnök Auth Henrik Adamecz Péter dr. Szapáry György Neményi Judit Bánfi Tamás dr. Bihari Péter Bihari Vilmos dr. Csáki Csaba dr. Kopits György dr. Oblath Gábor

Nem vett részt az ülésen: dr. Hardy Ilona és dr. Kádár Béla .

A kormányt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte.

A Tanács következő kamatmeghatározó ülését 2005. július 18-án tartja, amelyről 2005. augusztus 12-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.