16 °C Budapest

Regionális makrokitekintő 2005-re: mire számít a Dresdner Kleinwort Wasserstein? (1. rész)

Pénzcentrum
2005. február 1. 13:57

A londoni city egyik meghatározó bankjának, a Dresdner Kleinwort Wasserstein-nak (DrKW) regionális kitekintője szerint idén a kelet-közép-európai régió is megérezheti a nyugat-európai gazdaságok lassulásának hatásait, ezzel párhuzamosan az infláció a legtöbb országban csökkenhet, de néhány ország esetében kihívást jelenthet. 2005-ben a külső egyensúly a legtöbb országban romolhat. A DrKW 11 országra kiterjedő elemzéséből 7 országot emelünk ki rövid bemutatásra (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia és Törökország). A magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásokat néhány nappal ezelőtt már megismerhettük a Citigroup és a JP Morgan szemszögéből. Az áttekintés terjedelmére való tekintettel ma csak a román, a bolgár és a lengyel részeket közöljük, míg holnap ismerhetik meg olvasóink a cseh, a szlovák, a török és az orosz prognózisok tartalmát. Az elmúlt hetekben - jórészt az adóreformja miatt - ismét gyakori beszédtémává vált Szlovákia, ezért érdemes északi szomszédunkat két szemszögből is megvizsgálni, ezért a holnapi részben a DrKW mellett az Erste Bank szlovák országtanulmányát is segítségül hívtuk a várható folyamatok érzékeltetése céljából.

A DrKW bank szerint az új EU-tagok érdemben profitálni tudtak a tavalyi nyugat-európai konjunktúrából (exportfelfutás), illetve magából a csatlakozásból (bővülő lakossági fogyasztás, emelkedő FDI). A DrKW szerint a lassuló külső környezet gazdasági növekedésre kedvezőtlen hatását tompíthatja az élénkülő belső fogyasztás (mely a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését eredményezi), így a 2004-es 4.7%-ról 4.1%-ra lassulhat a kelet-közép-európai országok átlagos GDP-bővülési üteme. Az infláció részben a gazdasági dinamika csökkenése, részben egyéb okok (pl. áfaemelési hatások kiesése) miatt a 2004-es átlagos 4.5%-ról 3.5%-ra mérséklődhet idén.

A DrKW szerint a vizsgált országok közül többnél szükség van a belső fogyasztás mérséklődésére, mivel az utóbbi időben a folyó fizetési mérleg hiánya egyre inkább nőtt. Romániában és Törökországban az elmúlt évek gyors inflációcsökkenés üteme várhatóan lelassul majd, de egyértelműen az egyszámjegyű kategóriába lép át. Oroszország továbbra is szufficitet produkálhat a folyó fizetési mérlegben, illetve az államháztartásban, míg Bulgáriában, Romániában és Törökországban kisebb deficitre lehet számítani. A többi vizsgált ország esetében a DrKW szerint a külföldi működő-tőke beáramlás nagyjából fedezni fogja a folyó mérleg hiányát.

Az elemzés alapján az egyes országokra adott előzetes becslések, illetve a prognózisok alapján érdemes röviden felmérni, hogy az egyes országok hogy is állnak egymáshoz képest a gazdasági növekedés, az egy főre jutó GDP, illetve a DrKW becslése alapján az eddigi, és a várható nettó külföldi működőtőke-beáramlás megoszlása területén (feltételezésünk szerint az elemzés az újrabefektetés nélküli "tiszta" FDI-adatokat tartalmazza, mely az egyes országok új tőkevonzási képességét mutatja az egyre erősödő regionális versenyben).

A következő ábra jól mutatja, hogy regionális összehasonlításban - részben az eltérő fejlettségi szint, korábbi gyorsabb növekedés, illetve az eltérő konjunktúraciklusok miatt - a magyar gazdasági növekedési üteme visszafogottnak tűnik.


A három legfejlettebb régiós ország (Csehország, Lengyelország, illetve Magyarország) jól látszik a következő ábrán, ami arra is utal, hogy jelentős növekedési potenciál előtt állnak a többiek.


A jobb áttekinthetőség miatt érdemes összehasonlítani azt is, hogy a külföldi működő tőkéért folytatott kiélezett versenyben hogyan álltunk eddig a teljes beáramlott tőkén belül, és mi várható a továbbiakban. Láthatjuk, hogy a V4-országok között csaknem minden egyes évben az utolsók voltunk a megoszlás tekintetében, és ezt jósolja a DrKW a következő 2 évre is. Ha a küszöbön álló magyar adóreform valóban megcélozza a bérre rakódó járulékok (valamint a társasági adó) csökkentését, illetve a versenyképesség átfogó javítását, akkor az itt felvázolt FDI-megoszlási táblázat - inkább csak 2006-ban - akár érdemben is kedvezően módosulhat Magyarország számára a részarányok vonatkozásában.


Ezeket követően érdemes röviden áttekinteni az egyes országokat külön-külön a várható gazdasági folyamatok megismerése céljából.

A lengyel elmúlt időkbeli gazdasági fellendülés a DrKW szakértői szerint 2005-ben véget ér, ugyanakkor az inflációs kockázatok nem valószínű, hogy gyorsan csökkennének. A lengyel költségvetési helyzet várhatóan javulni fog, ugyanakkor ennek tartóssá tételéhez tovább reformok lennének szükségesek (az év közepén parlamenti választások). A lengyel makrogazdasági helyzetben a legnagyobb pozitív tényező, hogy a külső egyensúly továbbra is kedvező maradhat.

2005.02.01 08:40
7 éves csúcssebesség: 5.4%-kal nőtt tavaly a lengyel gazdaság

"Makacs infláció"

A tegnap közzétett adatok szerint a lengyel GDP 5.4%-kal nőtt, ami 7 éves csúcsnak felel meg (a DrKW 5.5%-ot várt). Innen azonban érdemi lassulás következik, mivel az elemzők idénre 4.2%-os, 2006-ra 4.4%-os gazdasági növekedéssel számolnak. Néhány fontosabb reform következtében a költségvetés idén tovább szigorodhat (tavaly 8.6%-kal a tervezett alatt lett az államháztartási hiány), és a lakossági fogyasztás is egy alacsonyabb bővülési ütem mellett stabilizálódhat az EU-csatlakozást követő fogyasztási boom lecsengése, illetve a lengyel jegybank tavalyi összesen 125 bp-os kamatemelése nyomán.

Mivel a beruházási dinamika a tavalyi év második felében érezhetően lassult, a kedvező növekedési tényezők közül az export lendülete viheti tovább a lengyel gazdaságot. Ennek üteme azonban nagyban múlik az EU növekedési dinamikájától, illetve a júniusban felálló új lengyel kormány irányvonalától is.

2004 a lengyel infláció alakulása szempontjából kedvezőtlen volt (EU-csatlakozás árfelhajtó hatása, világpiaci nyersanyagár-robbanás, élelmiszerárak felőli feszültségek), melyek azt eredményezik a DrkW elemzői szerint, hogy a lengyel jegybank 2005 közepéig még bizonyára nem fogja tudni az általa kijelölt inflációs célsávba (1.5-3.5% év/év alapon) terelni a pénzromlás ütemét. Az év második felében is a sáv felső határa közelében mozoghat az infláció az erős zloty ellenére. Ebből kiindulva az elemzés készítői szerint a lengyel jegybank továbbra is inkább a szigorú monetáris politikai irányultság szerint hozza meg döntéseit.

Túl kicsi folyó mérleg hiány?

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A zloty folyamatos erősödése ellenére az exportteljesítmény a lengyel gazdaság egyik legnagyobb meglepetése volt 2004-ben. A DrKW szerint amennyiben az EU-csatlakozás nyomán megugrott import tartósan is mérséklődni tud, illetve az EU exportpiacainak kereslete továbbra is megmarad, úgy a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya az idei évben is csak kis mértékben emelkedhet (2004-es 1.7%-ról 2.3%-ra, 2006-ra 2.9%-ra).

Természetesen a jó teljesítményt akár érdemben is torzíthatja a zloty idei évi árfolyam-erősödésének mértéke, és nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az esetlegesen megugró deficit további kapacitások kiépítését is jelenti a gazdaságban, mely a hosszabb távú folyamatok szempontjából kedvező.

A DrkW elemzői kifejezetten pozitívan vélekednek Románia közeljövőbeli makrogazdasági kilátásairól: 2004-ben várhatóan 6.8%-kal nőtt a román gazdaság, mely igen szép eredménynek mondható, és a várakozások szerint a végső fogyasztás, illetve a beruházási dinamika a továbbiakban is erőteljes maradhat, így a DrKW 2005-ben és 2006-ban is 5.5% feletti növekedést jósol, melyet a további kamatcsökkentések is segíthetnek. A román jegybank 2005. közepére tervezi az áttérést az inflációs célkövető rendszerre, a 2005. július 1-től megvalósuló valutareform (a lejből 4 nullát levágnak) bár kissé lassíthatja a dezinflációs folyamatot, ugyanakkor a pénzromlás idei üteme az év végére várhatóan 8.2%-ra, míg 2006-ban 6.5%-ra csökkenhet.

A DrkW szerint szintén felfelé mutató kockázatot jelenthet az új román kormány nagyobb hajlandósága a fiskális lazításra: az egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadózás a GDP mintegy 1.3%-pontjának megfelelő kiesést eredményezhet az állami adóbevételeknél, melyet a tervezett adóbevételt növelő intézkedések (pl. ÁFA-emelések) nem tudják ellensúlyozni, így nagy valószínűséggel túllövés következhet be idén az GDP-arányos államháztartási hiánycéllal kapcsolatban (hivatalos cél: 1.5%-os deficit).

A DrKW szerint Románia középtávú gazdasági problémái közül az egyik legjelentősebb a magas folyó fizetési mérleg hiány: az erőteljes fogyasztás importvonzatának külső egyenlegrontó hatását nem tudja ellensúlyozni a kedvező dinamikát mutató exportnövekedés, így a folyó mérleg deficitje idén és 2006-ban is a GDP 5%-a felett maradhat.

Romániához hasonlóan Bulgáriában is folytatódó erőteljes gazdaságnövekedésre számít a DrkW, a 2004. évi 5.5%-os GDP-bővülés után a mostani 2 évben is 5% felett maradhat a bővülés üteme, melyben a fő hajtóerőt részben itt is az erőteljes lakossági fogyasztásemelkedés jelenti (hitelexpanzió), másrészt ki kell emelni az export importot meghaladó bővülési ütemét (szűkülő külkereskedelmi rés).

A kockázatok között itt a 2005. közepén megrendezésre kerülő parlamenti választások miatti lazább fiskális politika említhető, bár meg kell jegyezni, hogy az "osztogatást" van miből végrehajtani: 2004. novemberében az államháztartási egyenleg 810 millió dolláros többletet mutatott. A várhatóan lazábbá váló fiskális politika ellenére a DrKW nem számít a deficit "elszállására", 2005-ben és 2006-ban a GDP 0.5, illetve 0.3%-os hiányát prognosztizálja.

A bolgár makrofolyamatok rövid bemutatása során ki kell térni az államadósság kérdéséreis: a bolgár állam bizonyos később lejáró hiteleinek idő előtti törlesztésével mintegy 200 millió dollárt spórol meg. A mintegy 940 millió dolláros ügylet eredményeként 42%-ról 36% közelébe csökkenhet a külső adósság GDP-arányos hiánya is hiánya. A DrkW szerint nagy a valószínűsége annak is, hogy a kormány a külső adósság egy másik részénél is az idő előtti törlesztést választja (mintegy 650 millió dolláros tartozás). A csökkenő adósság nyomán felminősítések várhatók, így olcsóbban juthat forráshoz a bolgár gazdaság, és a külföldi működő-tőke beáramlás is emelkedhet az országgal szembeni növekvő bizalom következtében.

Az áttekintést holnap folytatjuk.

HR BLOGGER
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
perfekt  |  2021.05.05 08:17
Durván még egy hónapunk van a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség te...
hrdoktor  |  2021.05.03 06:38
Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és kü...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
EZT OLVASTAD MÁR?