Török EU-tárgyalások: 2005. októberétől

A török EU-tárgyalások megkezdésénél az egyik legnagyobb feszültséget most az jelenti, hogy Törökország nem ismeri el Ciprus déli részét (az többségben élő görög ciprióták miatt), csak a török ciprióták által lakott északi részt. Az ügyben kialakult feszültség rendezéséről még nem állapodtak meg az állam-és kormányfők a tegnapi munkavacsorán.

Korábban olyan hangok is voltak, melyek a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül Ciprus teljes területének hivatalos török elismerését tették volna. Voltak olyan vélemények is, hogy a törököknek a teljes jogú EU-tagság helyett csak egy megkülönböztetett partneri viszonyt, egy szoros együttműködést jelentő státust kínáljanak fel. Ezeket az ötleteket végül elvetették, a legutóbbi álláspont szerint a csatlakozási tárgyalások a teljes jogú tagság elnyeréséhez vezetnek majd Törökország esetében is.

Érdemes azonban kiemelni, azt, hogy nyitott végű tárgyalásokról van szó, a befejezésük tehát attól függ, hogy Ankara milyen erőfeszítéseket, illetve milyen ütemben képes megtenni az EU-tagság elnyeréséért. Balkende a folyamatot úgy jellemezte, hogy "Nincs garancia a tárgyalások lezárására". Szakértők szerint a nyitott végű folyamat következtében a tárgyalások akár 15-20 évig is elhúzódhatnak, ami azt jelentené, hogy a már így is 41 éve a tagságra váró Törökországnak még további hosszú éveket kell majd várnia. (Törökország 1963-ban kötött társulási szerződést az Európai Unóval).

A ma kezdődő kétnapos tanácskozáson várhatóan arról is döntés születik, hogy 2005. márciusában megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, majd legkésőbb május elejéig aláírják Romániával és Bulgáriával a csatlakozási szerződéseket. Bulgária már korábban, míg Románia a múlt héten fejezte be a csatlakozási tárgyalásokat. A két ország várhatóan 2007. január elsejétől lehet az unió teljes jogú tagja, ugyanakkor ha valamilyen "porszem csúszik a gépezetbe", akkor a biztonsági záradék alapján a csatlakozás egy évvel kitolható.