Mellár Tamás: Kit akarunk félrevezetni?

Pénzcentrum
2004. december 17. 09:52

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a magánnyugdíjpénztári befizetések államháztartási hiányt befolyásoló elszámolásáról, a lépés megalapozottságáról (megalapozatlanságáról) fejtette véleményét a tegnapi Magyar Nemzet hasábjain. Mellár szerint számos kérdést és nehézséget kell megfontolni akkor, amikor a kormány a kétségtelenül jobb képet festő deficitszámokat kívánja publikálni. A kormány 2004-re a költségvetési törvényben 3.8%-os GDP arányos deficit elérését tűzte ki, melyet először 4.6%-ra, majd 5.0-5.3%-ra módosítottak. A piac ezt sem tartja reálisnak, az elemzők 5.5% körüli deficittel számolnak. Mellár szerint az év első 11 hónapjának tényadatai szerint elég nagy bizonyossággal lehet megjósolni, hogy a hiány az 5.5-6 %-os sávba fog esni. A szerző szerint az államháztartási hiány tervezettnél jóval magasabb idei mértéke láttán a kormány részéről meglehetősen áttetsző, hogy miért és mire is irányul a magánnyugdíjpénztári befizetések deficitet csökkentő hatásának statisztikákban való feltüntetése. A kérdésben kikértük a Pénzügyminisztérium véleményét is. A reakciót hamarosan olvashatják a portfolio.hu hasábjain.




A módosítás lényege, hogy az eddig a pénzügyi szektorba besorolt magánnyugdíjpénztárak (megtakarítások) átkerülnek a kormányzati szektorba. Az Eurostat által engedélyezett átsorolás következtében az államháztartás egyensúlyi pozíciója közel 1 százalékponttal javulhat, mert a magánnyugdíjpénztárak pozitív egyenlegei így állami megtakarításoknak számítanak.



Mellár szerint mindez nagyon szépen hangzik, de a témával kapcsolatban számos kérdés megfogalmazható. Az egyik ilyen szerint vajon miért nem kérték az illetékesek már korábban ezt a kedvezményes elszámolási metodikát? Egy másik szerint mennyire ad pontos képet a kedvezményes elszámolási mód a tényleges hiányról és az adósságállomány alakulásáról, valamint a makrogazdasági egyensúlyi helyzetről?

Hogy is történt még anno?

A KSH volt elnöke a cikkben kifejtei, hogy a magánnyugdíjpénztárakat a létrejöttük után azonnal (azaz még 1998-ban) - helyes módon - a pénzügyi szektorba sorolták be, melyet azóta a többször elvégzett uniós ellenőrzések is mindannyiszor rendben lévőnek találtak. Az Eurostat idén márciusban kiadott állásfoglalása egyértelműen fogalmaz: csak kivételes és rendkívüli esetekben (például ott, ahol az állami garancia rendszeresen előfordul, vagy a közeli jövőben bizonyosan bekövetkezik) lehet magánnyugdíjpénztárakat az állami szektorba sorolni.

Mellár szerint mindezt követően a Pénzügyminisztérium ez év nyarán erős lobbitevékenységbe kezdett az átsorolás érdekében. A hosszas agitáció után az Eurostat elnöke levelet küldött, mely azt tartalmazta, hogy Svédország és Lengyelország elszámolási gyakorlatát - korábban a kormányzat erre hivatkozott az egyenlő elbánás elvét hangsúlyozva - minden EU-tagország követheti, amennyiben a magánnyugdíjpénztárak már be vannak sorolva a kormányzati szektorba.



A fenti folyamatot követően jelentette be a KSH és a PM az államháztartási statisztika módosítását, és a magánpénztárak 1998-tól érvényes és helyes státusának visszamenőleges megváltoztatását, átsorolását a kormányzati szektorba. Ezzel gyakorlatilag át kell írni a teljese nemzeti számlák szerinti statisztikákat.

Fontos kiemelni, hogy az Eurostat azokra a pénztárakra, melyek a kormányzati szektorhoz számítanak, 2007 márciusáig haladékot ad az átsorolásra a pénzügyi szektorba, Magyarországon azonban korábban egyetlen magánpénztár sem tartozott a kormányzati szektorhoz, így csupán a szabályok csűrése-csavarása történt az átmeneti haladékra való jogosultság megszerzéséhez.

Mellár kiemeli, hogy az átsorolás rengeteg módosítást von magaután a GDP-elszámolástól az államadósság számításáig bezárólag, de ezek a számítási módok csak két évig lehetnek érvényben, mert 2007-től kezdve már kivétel nélkül minden tagországnak a helyes módszertan szerint kell számot adnia a deficit alakulásáról. Emellett azonban az összehasonlíthatóság kedvéért visszamenőleg is ki kell számítani a statisztikai mutatókat a helyes módszertan szerint.

Mindez azt jelenti, hogy a következő két évben a PM és a KSH statisztikai apparátusainak mind a két elszámolási rendszert (ahogy Mellár megjegyzi: egy valódi, de nem publikust, és a nem valódi publikust) is célszerű lesz vezetnie, ami a volt KSH elnök szerint különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy a módszertani változások összességükben nem segíthetik az ország monetáris unióba való belépését. Az államháztartási hiány alakulása tekintetében (is) döntő fontosságú 2007-2008-as éveket már csak egyféleképpen (a helyes módon) lehet majd elszámolni.



A kormány részéről az átsorolási lépés, pontosabban a pénztári befizetések államháztartási hiányt csökkentő elszámolásának magyarázatát a makrogazdasági ésszerűsséggel igyekezett alátámasztani. Nevezetesen a magánnyugdíjpénztárak megjelenésével az oda befizetett meghatározott összegekkel csökken az állami nyugdíjkasszába befizetett pénzmennyiség, ugyanakkor a folyósítási szükséglet változatlan szinten marad. Ez tehát hiányt jelent a költségvetésnek, ami megegyezik a magánpénztári befizetésekkel. A PM érvelése szerint tehát makrogazdasági szinten nincs változás, mert az államháztartás kiadási többletét éppen fedezi a magánpénztárak megtakarítási többlete.

Ez azonban Mellár szerint csak akkor lenne így, ha

- a magánnyugdíjpénztárak a megtakarításaik 100%-át államkötvényben tartanák, valamint

- ha a költségvetésnek nem kellene kamatot fizetnie a nyugdíjpénztáraknál lévő államkötvények után, továbbá

- ha a magánpénztárak abszolút biztonságosan működnének és nem kellene mögéjük semmilyen állami garancia.

A szerző szerint könnyen belátható, hogy a fenti feltevések egyike sem áll fenn a gyakorlatban, mivel

- a magánpénztárak a vagyonuknak csak 60-70 százalékát tartják államkötvényekben (a költségvetésnek külső finanszírozási forrás után kell néznie)

- a most kormányzati szektorba sorolt magánpénztárak portfoliójában tartott állampapírok formálisan ugyan szektoron belülinek tekinthetők, ezért ezzel elvileg csökkenthető lesz az államadósság, a valóságban ugyanakkor továbbra is kamatot kell fizetni utánuk. Ez a kamatfizetés azonban már nem csak formális, hanem nagyon is valóságos. Mindezek következtében olyan helyzet áll elő, amelyben a statisztika által regisztrált államadósság és a tényleges adósság szisztematikusan eltér egymástól

- Mellár szerint a magánnyugdíjpénztárak eddigi működése azt mutatja, hogy komoly baj lehet velük: túl magasak az adminisztratív költségeik, és igen alacsony a jövedelmezőségük. A szerző szerint a folyósítások beindulásakor a kötelezettségeik kifizetéséhez (nyugdíj) szükség lehet az állami garanciára. Ilyen körülmények között viszont Mellár szerint ha a magánnyugdíjpénztárakat a kormányzati szektorba sorolják, akkor indokolt lenne az aktívumaikat a kockázatoknak megfelelően diszkontálni, azaz jelentősen csökkenteni



Mellár véleménye szerint a fent vázoltak alapján az államháztartási statisztika tervezett módosítása

- elméletileg nem megalapozott, illetve az Eurostat-tól származó engedély is igen gyenge lábakon áll

- sem az Európai Uniót, sem az Eurostat-ot nem tudjuk félrevezetni a jobb színben mutatkozó deficitszámok láttán

- a párhuzamos statisztikák vezetése különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra, ráadásul várhatóan csak két évig marad fenn a kettős elszámolás

- a befektetőket sem igazán lehet félrevezetni a kellő mennyiségű információik miatt

- a közvéleményt az ilyen elvont adatok oda-vissza módosítása helyett sokkal inkább a saját létviszonyaik alakulása érdekli.

"Akkor hát mi végre az egész?" - fejezi be Mellár gondolatait.

HR BLOGGER
laskainelli  |  2023.06.06 23:09
A hűtlenség napvilágra kerülése után az elválás vagy együtt maradás döntése egy nehéz és összetett k...
hrdoktor  |  2023.06.05 06:47
A nyári szabadság nem hoz automatikusan feltöltődést, csak ha a hossza és a minősége is megfelelő....
coachco  |  2023.05.30 15:32
Bizony, nem túlzok, ha azt mondom, tekintetünk mérföldeken, lelkünk századokon túl barangolt a napok...
vezetoi-coaching  |  2023.05.23 10:04
Jó, 2 napot késett (a bevezető mutatja, 2 napja kezdtem el…), de hadd szóljon…:-))) Például a macho...
hrbonbon  |  2023.05.18 15:51
Simonyi Judit ügyvezető igazgató Miért is vagyok egy kiválasztási folyamatban? LEHETŐSÉGEK:...
Súlyos: az 1-3 éves gyerekek negyedének vannak félelmei különböző ételektől

Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.

Megdőlt a 120 milliós közösségi finanszírozási rekord – itt az EU-s pénzek utódja? (x)

Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.

Balogh Petya: Önmagunkkal versenyzünk, és van hova fejlődni (x)

Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.

Szemet vetett erre a szektorra Balogh Petya: 50 ezerért még te is a cégtársa lehetsz

A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. június 7. szerda
Róbert
23. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2023
A jövő vállalatai szeptember 12-én!
Portfolio Balaton Business Forum 2023
Együtt a régió szereplői
EZT OLVASTAD MÁR?