17 °C Budapest

Mellár Tamás: Kit akarunk félrevezetni?

Pénzcentrum
2004. december 17. 09:52

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a magánnyugdíjpénztári befizetések államháztartási hiányt befolyásoló elszámolásáról, a lépés megalapozottságáról (megalapozatlanságáról) fejtette véleményét a tegnapi Magyar Nemzet hasábjain. Mellár szerint számos kérdést és nehézséget kell megfontolni akkor, amikor a kormány a kétségtelenül jobb képet festő deficitszámokat kívánja publikálni. A kormány 2004-re a költségvetési törvényben 3.8%-os GDP arányos deficit elérését tűzte ki, melyet először 4.6%-ra, majd 5.0-5.3%-ra módosítottak. A piac ezt sem tartja reálisnak, az elemzők 5.5% körüli deficittel számolnak. Mellár szerint az év első 11 hónapjának tényadatai szerint elég nagy bizonyossággal lehet megjósolni, hogy a hiány az 5.5-6 %-os sávba fog esni. A szerző szerint az államháztartási hiány tervezettnél jóval magasabb idei mértéke láttán a kormány részéről meglehetősen áttetsző, hogy miért és mire is irányul a magánnyugdíjpénztári befizetések deficitet csökkentő hatásának statisztikákban való feltüntetése. A kérdésben kikértük a Pénzügyminisztérium véleményét is. A reakciót hamarosan olvashatják a portfolio.hu hasábjain.




A módosítás lényege, hogy az eddig a pénzügyi szektorba besorolt magánnyugdíjpénztárak (megtakarítások) átkerülnek a kormányzati szektorba. Az Eurostat által engedélyezett átsorolás következtében az államháztartás egyensúlyi pozíciója közel 1 százalékponttal javulhat, mert a magánnyugdíjpénztárak pozitív egyenlegei így állami megtakarításoknak számítanak.



Mellár szerint mindez nagyon szépen hangzik, de a témával kapcsolatban számos kérdés megfogalmazható. Az egyik ilyen szerint vajon miért nem kérték az illetékesek már korábban ezt a kedvezményes elszámolási metodikát? Egy másik szerint mennyire ad pontos képet a kedvezményes elszámolási mód a tényleges hiányról és az adósságállomány alakulásáról, valamint a makrogazdasági egyensúlyi helyzetről?

Hogy is történt még anno?

A KSH volt elnöke a cikkben kifejtei, hogy a magánnyugdíjpénztárakat a létrejöttük után azonnal (azaz még 1998-ban) - helyes módon - a pénzügyi szektorba sorolták be, melyet azóta a többször elvégzett uniós ellenőrzések is mindannyiszor rendben lévőnek találtak. Az Eurostat idén márciusban kiadott állásfoglalása egyértelműen fogalmaz: csak kivételes és rendkívüli esetekben (például ott, ahol az állami garancia rendszeresen előfordul, vagy a közeli jövőben bizonyosan bekövetkezik) lehet magánnyugdíjpénztárakat az állami szektorba sorolni.

Mellár szerint mindezt követően a Pénzügyminisztérium ez év nyarán erős lobbitevékenységbe kezdett az átsorolás érdekében. A hosszas agitáció után az Eurostat elnöke levelet küldött, mely azt tartalmazta, hogy Svédország és Lengyelország elszámolási gyakorlatát - korábban a kormányzat erre hivatkozott az egyenlő elbánás elvét hangsúlyozva - minden EU-tagország követheti, amennyiben a magánnyugdíjpénztárak már be vannak sorolva a kormányzati szektorba.



A fenti folyamatot követően jelentette be a KSH és a PM az államháztartási statisztika módosítását, és a magánpénztárak 1998-tól érvényes és helyes státusának visszamenőleges megváltoztatását, átsorolását a kormányzati szektorba. Ezzel gyakorlatilag át kell írni a teljese nemzeti számlák szerinti statisztikákat.

Fontos kiemelni, hogy az Eurostat azokra a pénztárakra, melyek a kormányzati szektorhoz számítanak, 2007 márciusáig haladékot ad az átsorolásra a pénzügyi szektorba, Magyarországon azonban korábban egyetlen magánpénztár sem tartozott a kormányzati szektorhoz, így csupán a szabályok csűrése-csavarása történt az átmeneti haladékra való jogosultság megszerzéséhez.

Mellár kiemeli, hogy az átsorolás rengeteg módosítást von magaután a GDP-elszámolástól az államadósság számításáig bezárólag, de ezek a számítási módok csak két évig lehetnek érvényben, mert 2007-től kezdve már kivétel nélkül minden tagországnak a helyes módszertan szerint kell számot adnia a deficit alakulásáról. Emellett azonban az összehasonlíthatóság kedvéért visszamenőleg is ki kell számítani a statisztikai mutatókat a helyes módszertan szerint.

Mindez azt jelenti, hogy a következő két évben a PM és a KSH statisztikai apparátusainak mind a két elszámolási rendszert (ahogy Mellár megjegyzi: egy valódi, de nem publikust, és a nem valódi publikust) is célszerű lesz vezetnie, ami a volt KSH elnök szerint különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy a módszertani változások összességükben nem segíthetik az ország monetáris unióba való belépését. Az államháztartási hiány alakulása tekintetében (is) döntő fontosságú 2007-2008-as éveket már csak egyféleképpen (a helyes módon) lehet majd elszámolni.



A kormány részéről az átsorolási lépés, pontosabban a pénztári befizetések államháztartási hiányt csökkentő elszámolásának magyarázatát a makrogazdasági ésszerűsséggel igyekezett alátámasztani. Nevezetesen a magánnyugdíjpénztárak megjelenésével az oda befizetett meghatározott összegekkel csökken az állami nyugdíjkasszába befizetett pénzmennyiség, ugyanakkor a folyósítási szükséglet változatlan szinten marad. Ez tehát hiányt jelent a költségvetésnek, ami megegyezik a magánpénztári befizetésekkel. A PM érvelése szerint tehát makrogazdasági szinten nincs változás, mert az államháztartás kiadási többletét éppen fedezi a magánpénztárak megtakarítási többlete.

Ez azonban Mellár szerint csak akkor lenne így, ha

- a magánnyugdíjpénztárak a megtakarításaik 100%-át államkötvényben tartanák, valamint

- ha a költségvetésnek nem kellene kamatot fizetnie a nyugdíjpénztáraknál lévő államkötvények után, továbbá

- ha a magánpénztárak abszolút biztonságosan működnének és nem kellene mögéjük semmilyen állami garancia.

A szerző szerint könnyen belátható, hogy a fenti feltevések egyike sem áll fenn a gyakorlatban, mivel

- a magánpénztárak a vagyonuknak csak 60-70 százalékát tartják államkötvényekben (a költségvetésnek külső finanszírozási forrás után kell néznie)

- a most kormányzati szektorba sorolt magánpénztárak portfoliójában tartott állampapírok formálisan ugyan szektoron belülinek tekinthetők, ezért ezzel elvileg csökkenthető lesz az államadósság, a valóságban ugyanakkor továbbra is kamatot kell fizetni utánuk. Ez a kamatfizetés azonban már nem csak formális, hanem nagyon is valóságos. Mindezek következtében olyan helyzet áll elő, amelyben a statisztika által regisztrált államadósság és a tényleges adósság szisztematikusan eltér egymástól

- Mellár szerint a magánnyugdíjpénztárak eddigi működése azt mutatja, hogy komoly baj lehet velük: túl magasak az adminisztratív költségeik, és igen alacsony a jövedelmezőségük. A szerző szerint a folyósítások beindulásakor a kötelezettségeik kifizetéséhez (nyugdíj) szükség lehet az állami garanciára. Ilyen körülmények között viszont Mellár szerint ha a magánnyugdíjpénztárakat a kormányzati szektorba sorolják, akkor indokolt lenne az aktívumaikat a kockázatoknak megfelelően diszkontálni, azaz jelentősen csökkenteni



Mellár véleménye szerint a fent vázoltak alapján az államháztartási statisztika tervezett módosítása

- elméletileg nem megalapozott, illetve az Eurostat-tól származó engedély is igen gyenge lábakon áll

- sem az Európai Uniót, sem az Eurostat-ot nem tudjuk félrevezetni a jobb színben mutatkozó deficitszámok láttán

- a párhuzamos statisztikák vezetése különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra, ráadásul várhatóan csak két évig marad fenn a kettős elszámolás

- a befektetőket sem igazán lehet félrevezetni a kellő mennyiségű információik miatt

- a közvéleményt az ilyen elvont adatok oda-vissza módosítása helyett sokkal inkább a saját létviszonyaik alakulása érdekli.

"Akkor hát mi végre az egész?" - fejezi be Mellár gondolatait.

HR BLOGGER
perfekt  |  2022.05.23 07:34
A céginformációs szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét a beszámoló benyújtását követő egy éve...
hrdoktor  |  2022.05.23 06:18
Egyre több embert érint a rövidlátás problémája, a megelőzése azonban összetettebb kérdés, mint gond...
legacykft  |  2022.05.20 15:41
  Írásom aktualitását a felgyorsult világunk gyakori jelensége adja. Rendszeresen megtapasztalom a...
hrbonbon  |  2022.05.20 12:13
Munkánk egyik fontos eleme, hogy megpróbáljuk megérteni, mire vágynak, mit szeretnének elérni az emb...
coachco  |  2022.05.19 17:06
Tegnap beszéltem egy pszichológus ismerősömmel és bevallom, a beszélgetésünk nem volt vidám. Mindket...
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 23. hétfő
Dezső
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?