Tovább nőhet a devizaadósság aránya jövőre, 30%-kal csökkenő nettó finanszírozási igény

Az ÁKK tájékoztatása szerint a jelenleg hatályos alapelvekhez képest módosított stratégia kerül megvalósításra a jövő évi adósságkezelésben. Az adósságkezelés 6 alapvető teljesítménymutatót tűzött ki:

• a forint-deviza arányra vonatkozó benchmark


• a forint adósság fix-változó összetételére vonatkozó benchmark


• a forint adósság durációjára vonatkozó benchmark


• a devizaadósság devizaszerkezetére vonatkozó benchmark


• a deviza adósság kamatszerkezetére vonatkozó benchmark


• a KESZ optimális állományára vonatkozó benchmark

Az összes adósságon belül a forint adósság arányára meghatározott benchmark 68-75%, a devizaadósság arányának 25-32% közé kell esnie.

A forintadósságon belül cél a fix kamatozású adósság magas arányának megtartása, illetve növelése. A meghatározott benchmark a forint adósságon belül a fix kamatozású adósságra vonatkozóan 61-83%, a változó kamatozású adósságráta 17-39%.

Az adósság megújítási kockázatának csökkentése érdekében cél az adósság futamidejének növelése, így a forintadósságra meghatározott duráció 2.5 év +/- 0.5 éves sávban.

A stratégiában meghatározott cél szerint a devizaadósság a végrehajtott árfolyam-kockázati csere ügyleteket (swap) követően a teljes devizaadósság szerkezetére vonatkozóan a 100% euró. Ezt +/- 5%-os eltérési lehetőség mellett kell biztosítani, azaz az árfolyamkockázat a forint euróval szembeni árfolyamának a változására korlátozódjon.

A stratégia szerint a deviza kamat-benchmark 66-34%-os arányban, +/-5%-os eltérési lehetőséggel tartalmazzon fix és változó kamatozású elemeket.

A Kincstári Egységes Számla (KESZ) rendelkezésre álló likvid pénztartalék állományának biztonságos, stabil szinten tartását célozza meg a KESZ optimális állományának meghatározása és a tényleges KESZ egyenleg optimális szinthez képesti +/- 50 mrd Ft-os sávon belül tartása. Az ÁKK Rt. a kilengések csillapítására 2005-ben is él az aktív likviditás-kezelés eszközeivel.

A 2005-ös költségvetésről szóló törvénytervezet a központi költségvetés privatizációs bevételek nélküli pénzforgalmi egyenlegét 609.4 mrd Ft-ban határozza meg (a legutóbbi módosítások nélkül) A tényleges deficit ennél 20 mrd-dal lehet magasabb a tegnap elfogadott módosított indítványok miatt. A pénzforgalmi szemléletű hiány az eredmény szemléletűnél valamivel kisebb lesz jövőre. A társadalombiztosítási alapok hiánya 340.4 mrd Ft, az elkülönített állami alapok 18.4 mrd Ft többletet termelhetnek. A kincstári kör hiánya ezek alapján 931.4 mrd Ft.

Az ÁKK szerint 2005-ben mintegy 15 mrd Ft kiegyenlítési tartalékkal kell számolni az MNB felé (árfolyamveszteség miatt). A 2005-ös finanszírozási terv befizetéssel nem számol az MNB részéről. A privatizációs bevételek 101.3 mrd Ft-tal csökkenthetik a finanszírozási igényt, az EU EMOGA Garancia Alapból származó finanszírozott mezőgazdasági támogatások előfinanszírozásának és visszatérülésének tervezett egyenlege 48.3 mrd Ft.

Összességében a nettó finanszírozási igény 796.8 mrd Ft, ami közel 400 mrd Ft-tal kisebb mint idénre várható.

2005-ben várhatóan 6,160 mrd Ft összegű adósság kerül törlesztésre, így a bruttó finanszírozási igény 6,957.3 mrd Ft. Ez kb. 300 mrd Ft-tal magasabb mint idénre várható. 2005-ben a 6,160 mrd Ft-nyi törlesztésból 442 mrd Ft deviza, 3,827 mrd Ft DKJ, 591 mrd lakossági kincstárjegy, 1262 mrd államkötvény, 38 mrd hitel.

Az ÁKK 2005-ben a közel 7 ezer mrd-os bruttó finanszírozási igény mellett 7,114 mrd bruttó állampapír piaci kibocsátással számol, ami 6%-os növekedés idénhez képest. Ebből 6,144 mrd Ft a belföldi kibocsátások összege, ami 5%-kal több mint a 2004. évi 5.855 mrd Ft.

Az összes kibocsátáson belül a futamidő szerinti megoszlásnál 2004-hez hasonlóan tovább folytatódik a hosszabb, 5, 10 és 15 éves kötvények szerepének növekedése.

Forintpiaci értékesítés

2005-ben a teljes nettó forint értékesítés 426 mrd Ft lesz, ami 33%-os csökkenés 2004-hez képest. A nettó állampapír értékesítés ezen belül a tervek szerint 464 mrd Ft lesz 2005-ben. A nettó értékesítésen belül a nettó finanszírozási igényt alapvetően a hosszú futamidejű államkötvények finanszírozzák. A nettó állampapírpiaci kibocsátás 86%-át az 5 és hosszabb futamidejű állampapírok, a 34%-át az 1 év, vagy rövidebb futamidejű és -20%-át a 2 és 3 év futamidejű állampapírok teszik ki. Az ÁKK 2005-ben forinthitelek felvételét nem tervezi.

A bruttó kibocsátáson belül 14% 5 év vagy annál hosszabb futamidejű kötvény, 11% 2 és 3 év, 74% 1 év vagy annál rövidebb.

Devizakötvények: 3.5 mrd bruttó kibocsátás