Viszonylag kedvezően értékeli az euró-zóna növekedési kilátásait az IMF. A GDP bővülése a tavalyi 0.5% után az idei évben elérheti a 2%-ot, jövőre további negyed százalékponttal gyorsulhat a dinamika. Az inflációs nyomás nem jelentős, jövőre sem várható, hogy az árak elszabadulnának. A Valutaalap szerint folytatni kell a strukturális reformokat, a munkaerőpiacot rugalmasabbá kell tenni, a fiskális politikát egyes országokban konszolidálni kell. A Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzései helyesek, ugyanakkor a deficit mértékének megítélésénél célszerű lenne a konjunktúraciklusok alakulását is figyelembe venni.
Gyorsuló, ugyanakkor globális szinten nem kiemelkedő növekedést vár az euró-zónától a Nemzetközi Valutaalap. A GDP 2004-ben a tavalyi 0.5% után 2%-kal nőhet, (áprilisban még 1.7%-os növekedéssel számolt az IMF). A monetáris unió élénkülésében meghatározó a globális fellendülés begyűrűző hatása, ugyanakkor a ciklikus felívelés a vártól elmaradt az euró-zónában. Ennek oka részben az elégtelen beruházói magatartás, a túlzottan merev munkaerőpiac.
A gyorsuló növekedésben tehát meghatározó a külső kereslet élénkülése, ugyanakkor a belső keresleti tényezők a tagállamok többségében igen gyengék. Ez vonatkozik mind a vállalatok beruházási magatartására, mind a lakossági fogyasztásra. Meg kell azonban említeni, hogy az előbbi kijelentések az átlagra igazak, továbbra is erős a differenciáltság az egyes államok között. Míg Németországban a belső kereslet alig nő, addig lényegesen élénkebb belső piaccal találkozhatunk Franciaországban és a kisebb államokban.
A fogyasztói kereslet visszafogottsága mögött elsősorban a munkaerőpiaccal kapcsolatos bizonytalanságok állhatnak. Az öregedő társadalmak fenntarthatatlanná tették az eddigi nyugdíjrendszereket illetve a szociális ellátórendszerek egyéb területeit. Ezek reformjához ugyanakkor pénzre van szükség, melyhez nagyobb állami bevételek kellenek. Ezek forrása a gyorsabb növekedés vagy a nagyobb elvonás. Az utóbbi megoldás a munkaerőpiacra is kedvezőtlen hatással lenne.
Az IMF szerint a középtávú inflációs kilátások kedvezőek. Bár az infláció jelenleg 2% felett van, ezt döntően az olajárak jelentős emelkedése okozta. Ha az idei évben nem is, de 2005-re nagy valószínűséggel tartósan a kritikus 2% alá kerülhet az index.

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Nem enyhül az élelmiszer-infláció, de nem mindenhol kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni
A Lidl-nél például bővítik az akciós termékek körét.
-
Multi élelmiszerláncok: családtámogatás az árakon és a munkatársakon keresztül (x)
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok.
-
Másodszor emel bért idén a Rossmann (x)
300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére az idén 30 éves drogéria, amely tavaly elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahely díját.
-
A környezetbarát IT eszközöké a jövő (x)
A világ első szén-dioxid-semleges üzleti laptopja új fejezetet nyithat fenntartható digitalizációban.
- Mélyrepülésben a magyar foci tavalyi "bezzegcsapata"
- "Belenyal" a Napba az indiai szonda
- Váratlan helyről kapott gazdasági "könyököst" Oroszország, nem késett a válasz
- Az Európai Bizottság "beletörődik" a szlovákiai választások eredményébe
- 37 migráns egyetlen kisbuszban - csak néztek a kelénpataki határőrök
- Súlyos a helyzet Horvátországban
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


