Újabb válság - Sötétbe borul Argentína?

Pénzcentrum
2004. április 26. 13:00 2 perc

Daniel Cameron, Argentína energiaminisztere a napokban óvatosan úgy fogalmazott: "Válság van, de nincs vészhelyzet." Cameron múlt héten végre meghajolt a közgazdászok előtt és beismerte, amit tanácsadói már hónapok óta hangoztattak: az energiahiány komoly fenyegetést jelent az éppen megújulni készülő argentin gazdaság számára - írja az Economist. A probléma a múlt hónapban kezdett látható méreteket ölteni, amikor számos gyár áramszünet miatt volt kénytelen szüneteltetni termelését. (A lakosság is érezhette valamelyest a hiányt, de tőlük nem vonták meg az energiát.) A kormányzat a történtekre válaszul mindenféle figyelmeztetés nélkül 15%-kal csökkentette a Chilébe irányuló gázexportot és leállította az Uruguay számára teljesített áramértékesítést.


A legrosszabb azonban még mindig hátravan, a déli féltekén ugyanis június és augusztus között van tél, így az energiafelhasználás jelentősen megugrik. Ha azt is számításba vesszük, hogy az argentin gazdaság átlagosan körülbelül 10%-kal bővül évente, mellyel az energiaigény is lépést tart , két-három szűkös évet jósolhatunk a dél-amerikai országnak.

Másrészről fontos figyelembe venni, hogy független gazdasági szakértők szerint az energia, mint szűk keresztmetszet, 2-5 százalékpont közé szoríthatja az elkövetkező két évben a gazdasági növekedést . (Ezzel együtt természetesen az energiaigény is mérséklődne, de egy éppen megújulni készülő gazdaságnak minden forrást ki kellene használnia a növekedés fokozására, mely adósság-visszafizetésének forrása lehet.)

A hiányt immár a szomszédos országokkal kialakított kapcsolatok is megsínylik, nem is beszélve a belső politikai feszültségről, melyért a lakosság nagy része Nestor Kirchner elnököt tartja felelősnek.

A gazdasági növekedés csökkenése és a közelgő tél mellett az aszály is érzékenyen érintette Argentína energiagazdálkodását, az ország energiaszükségletének két ötödét ugyanis a vízierőművek fedezik.



Természetesen a kialakult helyzet fő okait nem a természeti tényezőkben kell keresnünk, hanem ez esetben egy ideológiai vitában. Az argentin közszolgáltatások díjai dollárban voltak rögzítve, majd Eduardo Duhalde kormánya (Kirchner elődje) peso-ra váltotta és befagyasztotta ezeket. Eleinte a befagyasztás valóban szükséges volt, főként az esetleges áremelkedés társadalmi hatásai miatt (az éhező lakosság nehezen fogadta volna az áram drágulását), később azonban politikai eszközzé vált.
HR BLOGGER
hrdoktor  |  2026.11.03 13:57
Sok nő retteg a változókor beköszöntétől, pedig, ha tudjuk, mi és miért történik ekkor a női szervez...
laskainelli  |  2026.10.26 12:08
Legtöbben azt gondolják, hogy a pillangó a gyomorban, a vibrálás a levegőben, ha pittyen a telefon,...
coachco  |  2026.10.07 22:03
Csapvizet isztok? Miért? Miért nem? [...] Bővebben!
legacykft  |  2026.09.08 18:54
Két évvel ezelőtt kezdtem el a szociodráma csoportvezető-asszisztensi képzést. Szerettem volna valam...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
NAPTÁR
Tovább
2026. november 4. szerda
Károly
45. hét
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?