2020. január 17. péntek Antal, Antónia

Így csinálnak a semmiből milliókat rafkós magyarok: neked is könnyen menne


Hatalmas kiskapu nyílt ki nemrég a kellően lényeglátó magyar befektetni vágyók előtt: a fix, magas hozamú állampapír és az alacsony hitelkamatok kombinációja olyan luxusnak tűnik, amivel élni kell. Mindezek mellett azonban érdemes elmondani, hogy a befektetési célú hitelfelvétel veszélyes gyakorlat, és nem is minden hitelnél működik. Ha azonban jól csináljuk, akkor nagyon könnyen csinálhatunk magunknak plusz milliókat akár 5 év alatt. Az alábbi cikkben ezt a témát járjuk körbe.

Soha vissza nem térő lehetőség áll ma nyitva a jól kalkuláló és kellően bátor magyarok előtt: a hitelkamatok roppant alacsonyak, miközben a piacon ott várja a kiéhezett befektetőket egy erőteljesen túlárazott papír, a Magyar Állampapír Plusz. A MÁP+ fixen fizet átlagosan évente 4,95 százalékot 5 évig (az első év végén 4, majd szépen lépeget 6 százalékos kamatig), ráadásul meglehetősen likvid is a papír. Adja magát tehát, hogy az alacsony kamatú hitelből állampapírt vegyek az élelmes hitelfelvevő.

A hitelek kamatai a padlón vannak: hasonlítsd össze őket kalkulátorunkban.

De minden hitel alkalmas erre? Korántsem. Az olcsó hitelek egy része kötött felhasználású, a szabad felhasználásúak egy része pedig meglehetősen drága. Mégis van néhány olyan hiteltípus, amelyeknél egyszerűen adja magát a lehetőség, hogy befektessük azt, szinte kockázatmentesen. Hogy melyek ezek, azt az alábbi gyűjtésben mutatjuk meg - és kitérünk azokra is, amelyeknél baklövés lenne így eljárni.

A pénzügyi tudatosság és a lehetőségek felismerése minden esetben örvendetes, a hitelfelvétel ugyanakkor felelős döntést igényel. A hitelek legtöbb esetben valamilyen beruházáshoz vagy valamilyen szükségszerű élethelyzethez kötődnek. A hitelből történő befektetés, bár csábító lehet, nagyon veszélyes gyakorlat, mert ha elúszik a befektetésünk, a hitelt akkor is vissza kell fizetni. A Pénzcentrum azt javasolja, hogy - amennyiben nem vagyunk teljes mértékben tisztában az egyes pénzügyi termékek paramétereivel - semmiképp ne vegyünk fel hitelt befektetési célra.

A személyi hitel sok mindenre jó, de erre pont nem

A személyi kölcsönök legjellemzőbb felhasználási célja a lakásfelújítás és az autóvásárlás. Szerencsére nem tudunk róla, hogy a magyarok befektetés céljából vennének fel ilyen kölcsönöket, és ez nagyon nem is ajánlott. A személyi hitel kamatai ugyanis alacsonyak, de nem annyira, mint a legmagasabb biztonságos, fix kamatú befektetés kamata, így aztán nettó veszteséget érünk el, ha személyi hitelből például állampapírt vásárolunk. Ha a személyi hitelt befektetési céllal vesszük fel, akkor eleve a meglévő hitelkamatnál nagyobb kamatot kéne elérnünk, ami csak kifejezetten kockázatos termékkel lehetséges, ha nagyon nagy szerencsénk van.

Felelős hitelfelvételhez használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Szerencsére ez a magatartás nem jellemző, mindenesetre arra biztatjuk a z olvasókat, hogy meg se forduljon ilyesmi a fejükben. A személyi hitel befektetése egy esetben lehet indokolt: ha arra vesszük fel a kölcsönt, hogy tartalékunk legyen nem várt helyzetre, akkor az így rendelkezésre álló pénzt már érdemes magas, fix kamatú, de kellően likvid eszközbe fektetni, ami nem baj, ha alacsony kockázatú. Ilyen például az állampapír, de a zárt végű fix alapok is hasonlóak lehetnek.

Lakáshitel - meglepő, de működik

Elsőre érthetetlennek tűnhet, hogy miképp lehet a kötött felhasználású lakáshitelt befektetni, pedig roppant egyszerű: ha nagy összegű önrész áll rendelkezésre (mondjuk egy frissen eladott lakás ára), és épp lakást vásárolunk, akkor is érdemes hitelt felvenni, ha épp nem abból vásárolnánk meg a kinézett lakást. Hogy miért? Mert ezzel többletforrásokat vonunk be, amit így szabadon befektethetünk.

Fix és változó lakáshitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Ha a szabadon rendelkezésre álló összeget, például 20 millió forintot lakásvásárlásra fordítunk, akkor azzal lemondunk arról a lehetőségről, hogy a z alacsony kamatú lakáshitelt magas kamatú állampapírba fektessük, miközben erre meglenne a lehetőségünk. Az önrésznél érdemes csak a kötelező, 20 százalékos arányt megtartani, a többire hitelt felvenni. Ma már 3 százalék körül is elérhetők 5 éves kamatperiódusú hitelek, míg az állampapír fixen 4,95 százalékos átlaggal kamatozik évente, 5 évig. Ennél hosszabb időtávon egyelőre nincs értelme gondolkodni, mert mind az állampapír, mind a hitelek kamatai is mérséklődhetnek. Ezen a kamatkülönbségen nagyot nyerhetünk - minél nagyobb a hitelösszeg, annál nagyobbat. Erről a megoldásról itt írtunk bővebben.

Babaváró - szinte kötelező

Bárki, aki jogosult a babaváróra, annak bomba megoldás felvenni és befektetni azt, akkor is, ha egyébként nem lenne szüksége a pénzre. Ha tervben van a gyerek, akkor élni kell a kamatmentes lehetőséggel, és ha befektetjük azt, mondjuk állampapírba vagy befektetési alapba, akkor a 10 millión akár nettó 2-3 milliót is nyerhetünk a következő öt év alatt.

Nem mindegy, hol veszed fel a babavárót: hasonlítsd össze őket a Pénzcentrum kalkulátorában!

Meredek vállalás, és ebben már van is némi kockázat, de akkor is megérheti felvenni a babavárót ha egyébként nem tervezünk gyereket (egy házastárs mindenképpen kell hozzá). Ha nincs gyerek, akkor vissza kell fizetni az addigi kamattámogatást, aminek az összege egyébként kevesebb lesz, mint amennyi pénzt az állampapír-befektetéssel nyerünk. Tehát gyakorlatilag így is tudunk néhány százezer forintot nyerni 5 év alatt - itt azonban már fennáll annak a kockázata, hogy a kamattámogatás összege változik, és ilyenkor előfordulhat, hogy az ötödik év végén több pénzt kell visszafizetni, mint amit a MÁP+-on nyerünk. Ennek azonban csekély az esélye, és ha azt látjuk, hogy nőni fognak a referenciakamatok, akkor még mindig simán kivehetjük a pénzt az állampapírból, és előtörleszthetünk - ha ez épp az adott helyzetben már megéri (mivel a MÁP+ kamata lépcsőzetesen nő).

Egyéb fogyasztási hitel - még véletlenül sem!

A többi fogyasztási hitel, mint a hitelkártya, folyószámlahitel semmiképp nem jöhet szóba befektetésként. Ezeknek a hiteleknek a THM-e akár 40 százalék is lehet - olyan befektetés, ami ezt túlszárnyalja, elképesztően ritka. Ugyanakkor ezeknek a hiteleknek nem is az a célja, hogy befektessük őket - inkább a likviditáshiányunk megszüntetésére alkalmas, kis összegben. A hitelkártya megfelelő használatával akár pénzt is nyerhetünk.

Az elfeledett szabad felhasználású jelzáloghitel bomba megoldás lehet

Ok nélkül nem veri jelzálogtartozásba magát az ember, ez világos. Manapság már akkor sem teszi ezt, ha erre egyébként oka van - a statisztzikákból azt látjuk, hogy annyira kiszorította a személyi hitel a szabad felhasználású jelzáloghitelt, hogy akkor is személyi kölcsönt vesznek fel az ügyfelek, ha amúgy nagy összegre van szükségük. Pedig a kamatok között jelentős a különbség.

Néha hallunk egy-egy olyan sztorit, hogy egy szerencsés (bolond) ember jelzáloghitelt vett fel, hogy azzal kereskedjen a tőzsdén, és ezzel meg is csinálta a szerencséjét. Ez azonban a ritkább forgatókönyv, hatalmasat lehet ugyanis bukni így - a hitelt pedig akkor is vissza kell fizetni, ha a befektetést elbuktuk.

Szabad felhasználású hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

De mi van akkor, ha nem kockázatos befektetésbe, mondjuk állampapírba tesszük a pénzt? Ez nyilván csak akkor működik, ha a hitelkamat alacsonyabb, mint az állampapír kamata. Van ilyen? Megnéztük a Pénzcentrum kalkulátorát: a CIB szabad felhasználású jelzáloghitelének THM-e 2,79 százalék, ez sokkal alacsonyabb a MÁP+ 4,95 százalékos átlagkamatánál. A kamatperiódus itt 1 év, így ha nőne a kamat, akkor érdemes az év végén eladni az állampapírt és előtörleszteni. Az MKB 6 hónapos hitelének THMe- 3,70 százalék, az Erstéé 3,93 százalék - ezzel tehát már legalább 1 évig kell tartani a papírt, ha nyerni akarunk. A Raiffeisen hitelének kamata 4,29 százalék - itt már necces, hogy tudunk-e nyerni az ügyleten.

Nem könnyen tehát, de szűken ki lehet hozni a hitelfelvételből történő befektetés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél - de nagyon körültekintőnek kell lennünk.

Lombardhitel - túl szép volt, hogy igaz legyen

Ha valaki roppant kedvező kamatozású lombardhitelt (rövid lejáratú, szabad felhasználású hitel, amelynek fedezete lehet valamilyen értékpapír is) vesz fel a banktól, az értelemszerűen be is fektetheti azt, akár MÁP+-ba.

Hoppá-hoppá! Ha a MÁP+ fixen fizet 4,95 százalékot, és a lombard hitel kamata 2 százalék, és egyébként a lombardhitel fedezete lehet egy értékpapír is, akkor miért is ne vegyek fel újabb lombardhitelt, aminek a fedezete az állampapírom lesz, hogy aztán abból megint állampapírt vegyek, ami majd egy újabb állampapírvásárlásra alkalmas lombardhitel fedezete lesz, és így tovább a bankkal közösen fejve az államot addig, ameddig a türelmem és a JTM mutatóm engedi? - gondolhatta sok magyar.

Á nem, mindez spekuláció, ki csinálna ilyet? - teheti fel a kérdést a kedves olvasó. Rengetegen - hangzik a válasz. Olyannyira sokan csinálták ezt, hogy a felügyelet konkréten meg is tiltotta ezt a gyakorlatot.
Egyébként a tőzsdén meglehetősen gyakori, hogy olyan pénzügyi terméket is eladunk, ami nem a miénk, csak kölcösnvettük azt, abban bízva, hogy olcsóbban vásároljuk majd vissza akkor, amikor vissza kell azt adnunk eredeti tulajdonosának.

Címlapkép: Getty Images

Jogi nyilatkozat: A cikkben található kalkulációk adatai tájékoztató jellegűek, szerződéses ajánlatnak nem minősülnek! Az egyes konstrukciókat az adott paraméterek (termék jellege, összeg, futamidő) alapján, kalkulátorunk számításai szerinti legkedvezőbb aktuális ajánlatok figyelembe vételével választottuk ki. Az említett pénzügyi szolgáltatóktól a Net Média Zrt., mint a Pénzcentrum.hu üzemeltetője nem részesül a megjelenésükre tekintettel közvetlen díjazásban. További részletekért kattints ide!
Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

A régió után kullog Magyarország: rengetegen ülnek a hazai börtönökben
Kiderült, hány fogvatartott jut 100 ezer lakosra az európai országokban.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS