2020. augusztus 14. péntek Marcell

Azért ez erős: ennyire sok gyermek születik házasságon kívül Magyarországon


Az Európai Unióban 10-ből minden 4. kisbaba olyan családba érkezett, ahol a szülők nem voltak házasok. Magyarországon ennél még rosszabb a helyzet: a csecsemők 44 százaléka született házasságon kívül. Európán belül ebben hatalmas különbségek mutatkoznak országonként: a görögök gyermekek 11, a franciák 60 százaléka születik házasságon kívül. Az elmúlt 10 évben a legtöbb országban, így hazánkban is csak romlottak a statisztikák. Pedig a házasodási kedv régóta nem volt ilyen magas - ebben pedig feltehetően van szerepe a családi otthonteremtési kedvezménynek, és a babaváró hitelnek is.

Európában - legalábbis amely országokból az Eurostathoz érkezett adat - a legmagasabb a házasságon kívül született gyermekek aránya Izlandon: több, mint 70 százalék. A franciáknál 60,4 százalék, a bolgároknál 58,5 és a szlovénoknál 57,7 százalék. A norvégok sincsenek sokkal lemaradva ebben az ügyben: náluk is a csecsemők 56,4 százalékának nem házasok a szülei.

A legkevésbé "renitens" ország Görögország: itt 10-ből csak 1 gyermek született házasságon kívül. Észak-Macedónia (12,1%), Fehéroroszország (13%), Ciprus (20,3%) és Ukrajna (20,5%) szintén azok közé tartozik, ahol a gyermekvállalást nagy arányban házasságkötés előzi meg. Magyarország a középmezőnyben van:

hazánkban 43,9 százaléka születik a gyermekeknek házasságon kívül.

Ez nincs messze az EU átlagától, ami - Máltát adat hiányában ide nem számolva - 41,6 százalék. Ausztriában 41,3 és Szlovákiában 40 százalék ez az arány.

Azonban nem mindig volt így: az 1960-as években például alig több mint 5 százaléka született a gyermekeknek házasságon kívül Magyarországon. Aztán a 70-es évek közepétől a 80-as évek végéig elkezdett szép lassan felfelé kúszni az olyan gyerekek aránya, akiknek a szülei nem voltak házasok, és onnantól indult el az egyre meredekebb emelkedés. Aztán ez 2015-ben megáll és csökkenni kezd - lehetséges, hogy ebben a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz CSOK bevezetése szerepet játszhatott:

Pedig házasodunk, mintha muszáj lenne

Tudható, hogy 2020. áprilisban még úgy is többen kötötték össze életüket, mint tavaly ilyenkor, hogy a koronavírus járvány megbénította a fél világot. Májusban fordult a kocka és keresztezte egymást a két vonal: úgy tűnik, aki meg akarta kötni a házasságot a járvány időszakában, az nagyrészt meg is tette, májusban viszont, amikor már nem volt akkora a bizonytalanság, feltehetően sokan visszakoztak.

Míg 2018. januártól 2019. májusig tartó görbe még az előző évek mintáit követte enyhe emelkedéssel, a babaváró hitel bevezetésének évében már másként alakult a grafikon. 2019 májusától kezd el emelkedni az esküvők száma, és eléggé elválik a megelőző évet mutató görbétől, majd a házasságkötések szempontjából holtszezonnak számító november-december és január hónapokban sem csökken vissza a korábbi szintre, februárban pedig már el is kezdődik az erőteljes emelkedés. Mindez a koronavírus járvány betöréséig tartott. Viszont egészen áprilisig nem csökkent a korábbi év szintje alá a házasságkötések száma. Ez azért beszédes adat:

A 2019 júliusában bevezetett babaváró hitel egyik feltétele a házasság, és hogy a gyermek a házasságkötés után, de még a hitel felvétele előtt szülessen - bár ebben voltak enyhítések a járványidőszakban, amelyek veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig voltak érvényben. Így logikus, hogy van összefüggés a házasulási kedv és a babaváró hitel felvétele között. Elég csak rápillantani akár erre a grafikonra, amely hosszabb távlatban mutatja a magyarok házasodási kedvét:

Kérdés, hogy a babaváró hitel mekkora hatást gyakorolhat majd az évek során a házasságon kívül született gyermekek statisztikáira. Várható drasztikus csökkenés a 2019-2020-as adatokban? Egy bizonyos szint alá már sosem fog csökkenni azoknak a kisbabáknak a száma, akiknek a szülei nem házasok? Beleszólhat ebbe a járvány is? Ezt nem tudjuk előre megjósolni, de az biztos, hogy az elmúlt években csökkenő tendencia mutatkozott, és erre a babaváró hitel is nagyban rásegíthet.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.