Több mint 3 éve nem változott az alapkamat: mutatjuk, miért

A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni - írja közleményében a testület. A befolyásoló tényezők közül kiemelték a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzését, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változását, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatását, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményeit. 

A közleményben kifejtik: az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban az MNB várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, 2019 júliusában az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A tartósabb inflációs folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabban alakultak. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. 

A testület változatlanul arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, de élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása. 

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja - mutat rá a tanács. 

A költségvetés GDP-arányos hiánya jelentős tartalékok mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez - írja indoklásában a testület.

Kitérnek arra is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júliusi előretekintő iránymutatásában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége, a piaci szereplők ezzel összhangban már szeptemberben monetáris lazításra számítanak. A Federal Reserve júliusban 2008 óta először mérsékelte irányadó rátáját, miközben a piaci szereplők további lazító lépéseket várnak az év során. A japán jegybank is jelezte, hogy szükség esetén készen áll a további lazító intézkedésekre. 

A közleményben felidézik, hogy a tanács a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját. A program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a kkv-kkal. 

A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát júniusban legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományt rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon. Ennek megfelelően az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében az elmúlt időszak során a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya emelkedett - írják.