Itt az MNB utolsó mentőöve a devizásoknak: ha ez nem működik, akkor semmi

Forrásaik szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetői májusban összeállítottak és azóta egyes kormányzati illetékesek számára is bemutattak egy dokumentumot, amely alapvetően kétféle módon rendezné a legalább 90 napon túli jelzáloghitel-késedelemben lévő mintegy 90 ezer család helyzetét: 

• meghosszabbítanák a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlási mandátumát (az intézmény a lakásvásárlások összegét nem számítva csak mintegy évi 3 milliárd forintból működik), nagy mértékben megnövelve az eddigi 36 ezerről az intézmény által bérleti konstrukcióval otthonukban megtartott családok számát, ÉS/VAGY
• mivel az érintettek döntő része kistelepülésen él, kiterjesztenék a gyermekes nem fizető családokra a falusi CSOK-ot és/vagy a babaváró támogatást, hogy a szükséges összeget, akár 10 millió forintot bedőlt hitelük törlesztésére fordíthassák. Számukra az ingatlanpiac felfutása sem hozott segítséget: 2008 és 2018 vége között mindössze átlag 7%-kal nőttek a községekben a lakásárak. Országosan 40%-uk tartozása ma is nagyobb, mint ingatlanuk forgalmi értéke.

Felelős hitelfelvételen gondolkozol? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát! 

Az MNB vezetői által javasoltak erénye, hogy 

• nem rónának új típusú adminisztrációs terheket az államapparátusra, csak a már meglévő eszközöket terjesztenék ki a nem fizető hitelük miatt a gazdasági és társadalmi vérkeringésből (pl. végrehajtás és jövedelemletiltás miatt) kieső családokra,
• az irreálisan nagy adminisztrációs teherrel (akár több száz oldalas dokumentációval) és hozzá képest nevetségesen kicsi "ügyfélelőnnyel" járó magáncsőddel szemben a nemfizetési probléma viszonylag gyors, kiszámítható és egyszerű lezárását jelenthetné az érintetteknek.

Több (nem állami körökben dolgozó) szakértő is egyetértéssel fogadta a javaslatokat, viszont a kormányzati fogadtatás egyelőre erősen kétséges. 

A jegybank sajtóosztálya nem erősítette meg fenti értesüléseinket, aminek egyik oka talán az, hogy mindez pénzügyi stabilitási szempontból már nem jelentős téma, és legfeljebb fogyasztóvédelmi szempontok miatt tartozik hivatalosan is az MNB hatáskörébe. Hogy pénzügyi stabilitási szempontból miért nem jelentős a téma, azt a fenti ábra érzékelteti: a csaknem 110 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződésből már csak 30 ezer van a bankoknál és 80 ezer a pénzügyi vállalkozásoknál, vagyis lényegében a követeléskezelőknél (például Intrum, EOS, MKK, APS). Hosszú évek stagnálása után az ingatlanpiac beindulásának és a megfelelő szintű banki értékvesztés-képzésnek köszönhetően igencsak megugrott az elmúlt három évben a jelzáloghitel-értékesítések száma, a bankszektoron (és hozzátehetjük: a részletes statisztikákon) kívül helyezve a szerződéseket. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya a hitelintézeteknél 2018 végén már csak 4,5% volt, a teljes pénzügyi rendszerben, vagyis a követeléskezelőkkel együtt viszont 15-18% lehetett. 

A követeléskezelők számára történő engedményezés sok esetben enyhülést hoz az adósok számára: 

• a követelés eredeti (nominális) értékéhez képest eleve nyomott áron vásárolják meg a követeléskezelők a jelzáloghiteleket, így a megvásárlást követően a bankoknál hosszabb megtérülési idővel számolhatnak és törlesztési vállalásért cserébe az adósokkal megengedőbbek lehetnek (ez átstrukturálás mellett tőketartozás-elegendést is jelenthet),
• mivel rájuk nem vonatkoznak a szigorú banki tőkekövetelmények sem, nem sürgeti őket az idő szabályozói szempontból, hogy minél előbb szabaduljanak meg nem teljesítő követelésüktől, és érvényesítsék a fedezeteket,
• a bankokkal ellentétben specialistának számítanak a követelésbehajtás területén, rugalmasabban képesek alkalmazkodni az adós egyedi igényeihez, a törlesztéssel kapcsolatos vállalásaihoz.

Az MNB a fentiekre tekintettel azon is gondolkozik, hogyha a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlásainak újraindítására nincs remény, akkor miként lehetne ezt a "programot" a hiteltartozást lakásbérleti jogra konvertálva piaci körülmények között véghezvinni. Ezzel kapcsolatban a napokban ülnek egy asztalhoz a követeléskezelők képviselőivel.

A követeléskezelők térnyerése ugyanakkor eddig nem jelentette a társadalmi probléma megoldását, a kényszer-lakásértékesítések például felpörögtek az utóbbi években (lásd az alábbi ábra piros és narancssárga sávját). Tavaly 6227 hitelhez kapcsolódó kényszerétékesítés történt Magyarországon, ebből maguk a bankok és követeléskezelők 2785 ingatlant árvereztek el. 

Annak, hogy ismét előkerült az adósmentés témája, sok oka lehet: 

• A politikai ellenzék és a média is folyamatosan napirenden tartja a témát, különösen a gyermekes, idős, beteg stb. rászoruló családokat érintő végrehajtási esetek miatt. Évente mintegy 3000-3500 kilakoltatás történik Magyarországon (ebben az üzlethelyiség-kiürítések is benne vannak), a leghíresebb eset május elején Bíró Ica fitnesz-szakértőé volt. Úgy hallottuk, ezek az esetek a kormány mellett a hitelügyekben a nyilvánosság által rendre kérdőre vont MNB-nek se hiányoznak.
• Az Európai Bíróság újabb ítéletei és a Kúria állásfoglalásai azt mutatják, hogy a nem egyértelmű és világos tájékoztatással aláírt devizahitel-szerződések eséllyel megtámadhatók a bíróságokon, ez továbbra is napirenden tartja a témát, ráadásul az elszámolás nem lesz mindig és egyértelműen a bankok számára kedvező.

Mennyibe kerülhet?

A kormány számára a legérdekesebb kérdés persze az, hogy mennyibe kerülhet az érintettek megsegítése az államnak:

• A hitelintézeti szektor bedőlt 30 ezer szerződésnyi jelzálogkövetelés-állománya 2018 végén 193 bruttó milliárd forintra rúgott, ennek csaknem kétharmadára a válság évei során már értékvesztést képeztek, vagyis a követelés teljes (fedezetérvényesítés nélküli) elengedésével mintegy 60-80 milliárd forintot, egy évnyi bankadót buknának. Ezt az összeget kellene átvállalnia az MNB javaslatcsomagja alapján az államnak, ha nemcsak a gyermekes, hanem az összes bedőlt jelzáloghiteles teljes tartozását elengednék. Teljes tartozás-átvállalásra persze valószínűleg a többség esetében nem lenne szükség, a mostaninál jóval alacsony törlesztőrészletet a többség fizetni tudna.
• A követeléskezelőknél lévő késedelmes jelzáloghitel-állomány összegéről nincs ilyen adatunk, csak a fent említett 80 ezres darabszámot ismerjük. Az összeg valószínűleg nem arányos a darabszámmal (jóval kisebb annál), hiszen eleve nyomott áron vásárolták meg ezeket a cégek.

Teljes tartozáselengedést nem, jelentős könnyítést azonban minden bizonnyal remélhetnének az adósok az MNB javaslatcsomagjától. A csomag költségvetési hatása nagyban függ a megoldás paramétereitől, amelyek részletes kidolgozásáig egyelőre nem jutottak el az ötletgazdák.