Ma már közhely, de tény, hogy a végtörlesztés nem a rászorulókon segített. A végtörleszteni nem tudó több mint 75%-nyi devizahiteles törlesztőrészlete viszont emelkedett a végtörlesztés bejelentését követő forintgyengülés miatt. Korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is megvizsgáljuk, vajon forintban, frankban, euróban vagy jenben volt-e érdemes eladósodni, és az elmúlt hónapok fejleményei hatására miként alakult az egyes lakáshitel konstrukciók átlagos törlesztőrészlete. Cikkünk ezzel választ ad arra is, nagyjából mekkora havi teher mellett várja ma a devizahitelesek nagy része az új árfolyamrögzítés által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészletet.
A befolyásoló tényezők
A május közepi intenzív forintgyengülés fényében talán meglepő, de az árfolyam szempontjából május hónap még mindig viszonylag kedvezően alakult a devizahitelesek számára, a forint árfolyama ugyanis erősebb volt, mint az év korábbi hónapjaiban. Ezzel együtt is az év első öt hónapja jóval magasabb törlesztőterhet hozott a háztartások számára a tavalyi év átlagánál, hiszen a frank átlagárfolyama 18, az euróé 16, a jené pedig 0,3 forinttal volt magasabb idén, mint a tavaly az év egészében.
Egy
lakáshitel törlesztőrészletét persze nem csak az árfolyam, hanem a
hiteldíjak (kamat+rendszeres költségek) is befolyásolják. Ezek jóval
ritkábban változnak az árfolyamnál, igaz, a devizahitelek esetében
jellemzően az árfolyamhoz hasonlóan felfelé. A közvélekedéssel
ellentétben azonban az utóbbi két évben nem kerítettek sort tömeges
kamatemelésre a bankok. Ellenpélda természetesen akad, az
átlagkamatokban azonban nem történt jelentős változás. A meglévő
frankhitelek kamata március végén 6,2, az euróhiteleké 7,7, a
jenhiteleké (becsléseink szerint) 3,4, a piaci forinthiteleké 11,0
százalék környékén alakult. A kamatemelkedés csak a frissen kínált
forinthitelekre volt jellemző a végtörlesztés időszakában. Az egyéb
költségeket (vonatkozó adatok hiányában) 2%-ra becsüljük, ez azonban nem
befolyásolja az egyes devizák közötti összehasonlítást.
A
devizahitelek csaknem 100%-át 2004 eleje és 2010 augusztusa között
folyósították a magyar bankok, azóta ugyanis csak nagyon szigorú
feltételek (pl. a minimálbér 15-szörösére rúgó devizajövedelem) mellett
lehet ilyet felvenni. Az MNB statisztikái szerint 1810 milliárd
forintnyi frank- és jenalapú lakáshitelről, illetve 255 milliárdnyi
euróalapú lakáshitelről beszélhetünk (ezen felül vannak még a szabad
felhasználású jelzálog-, illetve fedezetlen devizahitelek). A frank- és
jenhitelek döntő részét a válság 2008. őszi kirobbanása előtt, az
euróhitelek jelentős hányadát pedig 2009-2010-ben folyósították. A
frankhitelek 93%-át 175 forintos frankárfolyam alatt vették fel az
ügyfelek, szemben a mostani 240 feletti árfolyammal.
![]() |
Egy példa
A felvétel óta lezajlott kamat-, de különösen árfolyamemelkedés hatására egy 2007 szeptemberében felvett húszéves frankalapú lakáshitel törlesztőrészlete ma átlagosan közel 82%-kal magasabb a kezdetinél. Ha ezt a hitelt euróban vette volna fel az adós, akkor 26%-os, a jenhiteleknél 90%-os, a forinthiteleknél viszont csak 4%-os lett volna az emelkedés. A változások eredményeként ma az euróhitel törlesztőrészlete a legalacsonyabb, a frankhitelé a legmagasabb.
Az
átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján azonban más képet kapunk: még
mindig a jenhitelesek jártak a legjobban, őket az euróhitelesek, majd a
frankhitelesek követik, és a forinthitelesek törlesztették a legnagyobb
összeget ugyanolyan paraméterrel rendelkező hitelek esetében. Az eddig
eltelt idő természetesen nem igazolja az egyes devizahitelesek
döntésének helyességét vagy helytelenségét, a teljes futamidő fogja csak
eldönteni, kik járnak a legjobban.
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
Mikor volt érdemes felvenni?
Az iménti példa konkrét időpontban (2007 szeptemberében, vagyis a jenhitelezés kezdetén) felvett hitelekre vonatkozott. Nagyon nem mindegy azonban az sem, mely időpontban került felvételre a deviza- illetve forinthitel, és például voltak-e olyan időszakok, amikor a forinthitel kedvezőbb döntés lett volna. Az alábbiakban gondolkodásunk logikáját megváltoztatva nem a törlesztőrészletek egyetlen példán végigkövethető alakulását nézzük meg, hanem azt, mekkora az egyes időpontokban felvett hitelek átlagos törlesztőrészlete 1. a futamidő kezdetén, 2. jelenleg, illetve 3. a futamidő eddig eltelt részében átlagosan. Az alábbi ábrán is látható, hogy amíg elérhető volt a jenhitel, ennek a kezdeti törlesztőrészlete volt a legalacsonyabb, mégpedig az alacsony kamatszint miatt.
A
jelenlegi átlagos törlesztőrészlet azonban nagyon eltér a kezdetitől: a
2008 végén folyósított jenhitelek esetében a legalacsonyabb (közel 70
ezer forint), a 2008 nyarán folyósított frankhiteleknél pedig a
legmagasabb (csaknem 115 ezer forint) a húsz évre felvett 8 millió
forintos hitelek törlesztőrészlete. Ami viszont a relatív
törlesztőrészlet-emelkedést illeti, a 2008 nyarán felvett jenhitelek
törlesztőrészlete emelkedett a leginkább (akár 120%-kal), a 2005-ben
felvett forinthitelek törlesztőrészlete viszont több mint 10%-kal is
alacsonyabb lehet most az eredetinél.
Hogy
melyik devizában volt érdemes eladósodni, azt nem a kezdeti és nem is a
jelenlegi, hanem a kifizetett teljes törlesztőrészlet összege dönti el.
Mivel a futamidő egészére erről még nincs adatunk, érdemes az eddigi
törlesztőrészletek összegéből, illetve átlagából kiindulni. Ez alapján a
forinthitelek, illetve a 2008 nyarán felvett devizahitelek
teljesítettek a legrosszabbul, a 2006 nyarán felvett devizahitelek,
valamint a válság kitörése után folyósított jenhitelek azonban
kiemelkedően jól teljesítettek. Nagy átlagban kijelenthető, hogy az
eddigi törlesztőrészlet alapján az euró- és jenhitelesek jártak a
legjobban, a frankhitelesek már kevésbé, hozzájuk képest pedig még
mindig jóval többet törlesztettek a piaci forinthitelt felvevők. A
kezdeti törlesztőrészlethez képest persze sokakat értek kellemetlen
meglepetések még akkor is, ha átlagos eddigi törlesztőrészletük nem a
legmagasabb másokéhoz viszonyítva. Leginkább a 2008 nyarán felvett
devizahitelekre igaz ez, hisz akkor volt a legerősebb a forint.
A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.
Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?
A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában
-
Szakképzett és megbízható mester csak néhány kattintásnyira Öntől! (x)
Otthonfelújítást tervez? Felejtse el a stresszt! Küldjön keresletet és válasszon a több mint 5.000 különböző építőipari vállalkozó közül.
- Régi ismerős tér vissza a magyar futballba
- Novák Katalinhoz fordulnak a pedagógusok
- Több területről is elvonja a kormány az extra profit nagy részét
- Már nyilvános az államtitkárok hivatalos névsora
- Nem állnak le az életmentéssel a Bangladesbe került magyar orvosok
- A texasi lövöldözőt otthon és az iskolában is bántották, a mészárlás reggelén lelőtte nagymamáját is
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


