Szenvednek a devizahitelesek - Mi jöhet még?

15:20:

A frank új történelmi csúcsára erősödött délután az euróval szemben. Eközben a svájci deviza a forint ellenében is szárnyra kapott: a CHF/HUF jegyzések már csak egy hajszálnyira vannak a 200-as szinttől.

2010.05.06 13:54
Elszabadult a frank árfolyama! - Kihátrált a svájci jegybank? (2.)

2010.05.06 17:45
A svájci jegybank végleg elkaszálta a magyarországi optimizmust?

Hirtelen jött

Az elmúlt két napban 3.5%-kal csaknem 195-ig gyengült a svájci frankkal szemben a forint, ami közel 12 hónapos forintmélypontot jelent. Az euróval szembeni 279-es szint 2009 vége óta a leggyengébb forintot jelzi és egyúttal azt, hogy a devizában eladósodott magyar háztartások (és vállalatok) hiteltörlesztési terhei a napokban hosszabb ideje nem látott szintekre emelkednek.

2010.03.25 14:26
10.1%-os emelést hozott a gázármahina - de mi lesz júliusban?

Nagy nyomás alatt a háztartások

A fenti tényezők, illetve az élelmiszerárak emelkedése nagyban szerepet játszik abban is, hogy éves szinten a fogyasztói árak átlagos drágulási üteme még mindig közel 6%-os. Közben csaknem 12%-ra ugrott a magyar munkanélküliség (650 ezer regisztrált álláskereső van), így - amint szerdai elemzésünkben rámutattunk - nem véletlen, hogy a bankközi hitelinformációs rendszerben soha nem látott számú problémás hitelt tartanak nyilván, családok tömegei küszködnek az esedékes tartozásaik időre való kifizetésével.

2010.05.04 08:55
Vérfagyasztón néz ki a BAR-lista

2010.04.22 05:10
Hirtelen fordulat: tényleg itt az álláskeresők kánaánja?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végi adatai szerint történelmi összehasonlításban (az egyik) legmagasabb arányt, mintegy 13%-ot fizetett ki a lakosság havi szinten átlagosan a rendelkezésre álló jövedelméből tőke- és kamattörlesztésre. Ez egyébként nem csak történelmi, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő arány, ami részben összefügg a viszonylag magas múltbeli forint kamatkörnyezettel.

- már több mint egy éve több a havi devizaalapú hiteltörlesztés a háztartásoknál, mint amennyi összegben új hitelt tudnak felvenni,

- mivel svájci frank alapú hitelt Magyarországon mindössze két hitelintézetnél lehet igényelni, így szerepe az új folyósításokban marginális,

- a jelentős magyar jegybanki kamatcsökkentéseknek köszönhetően kezdik beérni a forintalapú lakáshitel konstrukciók kamatai az euróét,

- márciustól életbe léptek a szigorúbb banki hitelezési szabályok, amik korlátozzák a devizahitelek újbóli felfutását.

A fentiek miatt érdemes a már meglévő devizahitelekre, azok (várható) törlesztési terheire koncentrálni.

Az MNB egy korábbi elemzése arra mutatott rá, hogy volumenben a legtöbb svájci frank alapú hitelt 165-170 körüli árfolyamon vették fel a magyar háztartások, azaz a mostani 195 körüli árfolyam önmagában is azt eredményezi, hogy a kezdeti havi törlesztő részlethez képest most mintegy 15-20%-kal többet kell havonta fizetni. Ehhez még hozzá kell adni természetesen a válság előtti állapotokhoz képest magasabb felszámított kereskedelmi banki kamatokat és egyéb költségeket is, így nem ritka, hogy a kezdeti törlesztett összeghez képest most 30-35%-kal többet kell valakinek havonta fizetnie. Ez az MNB adatai szerint átlagosan havi 12 ezer forint körüli többletet jelent a kezdeti törlesztő részlethez képest.

A nagy kérdés az, hogy a devizahitelesek számára hozhat-e gyors fájdalomcsökkenést a forint várható mozgása. Sajnos nem sok bíztatót tudunk felsorolni. A múlt héten először, míg most másodszor kialakult gyors (bár még nem drámai) forintgyengülési hullámok döntő részben külső okokkal, a nemzetközi befektetői hangulat határozott romlásával függnek össze.

A hangulatromlás főként olyan tényezőkre vezethető vissza (ld. alább), amelyek rövid távon nem valószínű, hogy megnyugtatóan rendeződni tudnak, így erősen kérdéses, hogy a forint rövid távon vissza tud-e tartósan erősödni az elmúlt hetekre jellemző 185 körüli, illetve 265-270 körüli szintekig a svájci frankkal, illetve euróval szemben. Lehetnek persze átmeneti megnyugvást hozó időszakok, amikor a forint is erősödést mutathat.

Az mindenesetre a külföldi hangulattól függetlenül is várható (volt), hogy a magyar exportszektor érdekei miatt az euróval szemben tartósan nem alakulhat(ott volna) ki 260-nál erősebb forintárfolyam, azaz ebben nem reménykedhettek a devizahitelesek.

A hangulatromlás és a gyors forintgyengülés az alábbi főbb tényezőkkel magyarázható:

- Görögország államcsődje reális eséllyé vált múlt hétre, az ennek elhárítására összeállított nemzetközi hitelcsomagot viszont számos komoly bizonytalanság övezi (pl. kellő időre megérkezik-e a szükséges pénz, elegendő lesz-e a görög állam adósságának finanszírozására, végrehajthatók-e a csomagért cserébe vállalt megszorító intézkedések, csökkenő pályára tud-e állni belátható időn belül a görög államadósság pálya, stb.)

- a görögök rossz befektetői megítélésének fertőző hatása átterjedt más, szintén gyenge lábakon álló, eladósodott dél-európai országra, amelyek adóssága méretében sokkal nagyobb a görögnél, így esetleges megmentésük pénzügyi kivitelezhetősége erős korlátokba ütközik, enélkül pedig az eurózóna életképessége foroghat kockán,

- a fejlett világ államainak sok esetben nagyon magas az eladósodottsága, így a gazdaságélénkítés időszaka után a költekezés visszafogása, megszorító intézkedések időszaka jön, amely mellett kérdéses a kibontakozó gazdasági növekedés tartóssága, ez pedig az adósságrátákra hat vissza.

Jó hír és a forint stabilitása, ereje mellett szóló érv a kétharmados magyar parlamenti Fidesz-többség mellett az, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlegünk még mindig komoly többletet mutat fel hónapról-hónapra, amely többlet forintkeresletet generál, fékezve ezzel a gyengülési hullámok intenzitását és tartósságát.

A fentiek miatt arra van kilátás, hogy a magyarországi devizahiteleseknek most is fel kell készülniük akár több hónapig tartó, kissé magasabb havi törlesztő részletekre úgy, hogy közben egyéb tényezők miatt is nagyon be kell osztaniuk az elkölthető jövedelmet.