Krízisalap a szegényeknek: nem mindenkinek tetszik az ötlet

A kormány egymilliárd forintos induló összeggel krízisalapot hoz létre a leginkább hátrányos helyzetű családok megsegítésére, amiről a kabinet már meg is hozta a szükséges határozatot, a miniszterek pedig felajánlották egyhavi fizetésüket. Az egyszeri segély minimum 20 ezer, maximum 50 ezer forint, kivételes esetekben 100 ezer forint lehet, és azok a családok kaphatják meg a vissza nem térítendő támogatást, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért ( 57 817 forint). A családok augusztus 1-jétől fordulhatnak a helyi jegyzőhöz, aki a kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz továbbítja. Kedvező elbírálás esetén a kiutalásról 30 napon belül intézkednek.

A krízisalap bevételeit többek között a banki bírságokból származó bevételek és az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összegek képezik, továbbá a Magyar Energia Hivatal döntése értelmében az áramszolgáltatók - extraprofitjuk terhére - mintegy 2-2,5 milliárd forinttal fejezik ki szolidaritásukat a szegényekkel. Létezik olyan elképzelés is, hogy a bankok, pénzintézetek és takarékszövetkezetek az állampolgárok bankkártyás tranzakciói után egy-egy forintot minden hónapban fizessenek be a krízisalapba.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke populistának bélyegezte az elképzelést. A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt közös állásfoglalása érthetetlennek tartja a kormány kezdeményezését, hiszen mint mondják, a kormány nem karitatív szervezet, erre ott vannak ők. Kérdéses persze, hogy tiltakozásuk mögött mennyiben játszanak szerepet az elvi fenntartások, és milyen mértékben az anyagiak.