A túlélésre kell a pénz a KKV-szektornak

Az elmúlt hónapok kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokra szabott válságkezelő intézkedései ellenére korántsem könnyű feladat talpon maradni egy átmeneti fizetési problémákkal küzdő, ingatlan- vagy jelentősebb betétállománnyal nem rendelkező kis cégnek.

A kis- és középvállalati ügyfelek leginkább arra panaszkodnak a pénzügyi felügyeletnél, hogy a banki kockázatok megnövekedése miatt a bankok már nem elégszenek meg a korábban biztosítékként adott jelzáloggal, hanem további fedezetet kérnek. Mivel a cégnek általában már nincs több megterhelhető ingatlanja, gyakran a tulajdonosok magántulajdonú épületeit is bevonják az ingatlanfedezet körébe - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője. A másik panasz a Széchenyi-kártya hitelkeretének megújításakor jelentkezik, amikor a bankok a korábbinál szigorúbb feltételeket szabnak.

Ezzel együtt is az utóbbi hitel a kisvállalkozások egyik legfontosabb mentsvára. Márciusban és áprilisban 35-40 százalékkal nőtt a Széchenyi-kártyát igénylők száma. Korábban jellemzően havi 1800-2000 cégvezető szeretett volna hozzájutni a kártyával járó kedvezményes hitelhez, de az elmúlt időszakban ez a szám 3000 fölé nőtt. Az ugrást egyértelműen a likviditáshiány okozza. Az egy plusz egy évre, legfeljebb 25 millió forintig felvehető forgóeszközhitelhez nem kell ingatlanfedezet, és - az állami kamattámogatás révén a piacon a legalacsonyabbnak számító - 12-14 százalékos kamattal érhető el. Korábban ötből egy igénylést utasítottak el a bankok, és ez az arány most sem több 25 százaléknál.

A szükségtelenül részletes szabályok azonban gúzsba kötik a kis cégeket. Egyes konstrukciók meghatározzák például, hogy az igénylő legfeljebb kilenc embert foglalkoztató vállalkozás lehet, holott egy tíz vagy tizenegy alkalmazottnak munkát adó vállalkozónak ugyanúgy szüksége lehet a hitelre. A legnagyobb probléma, hogy a bankok hosszas elbírálás után, magas állampapír-, bankbetét-állományt vagy a felvenni szándékozott összeget 150-200 százalékkal meghaladó ingatlanfedezetet kérve, 17-20 százalékos kamatra adnak pénzt. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) több bankkal is tárgyal arról: cserébe a valamelyest alacsonyabb kamatokért vállalnák, hogy a pénzintézeteknél több kisvállalkozás vesz fel hitelt.