Letűnt gyorshitelek: egy korszak véget ért!

A verseny évről évre fokozódott a bankok között, a termékfejlesztők ennek megfelelően folyamatosan finomították az elérhető hitelek feltételrendszerét. Az egyik bank az ügyintézési időben jeleskedett, mások a rendezett státuszú fekete listások előtt nyitották a kapuikat, míg akadtak, akik a kisebb összegű hiteligények egyszerűsített eljárással történő bírálata felé nyitottak.

Az évtized elején a finanszírozási arányok 50-60 % körül alakultak jövedelemigazolás mellett. Néhány év alatt innen jutottunk el oda, hogy aki megfelelő jövedelemmel rendelkezett, az akár a teljes vételárat megkapta, de jövedelemigazolás nélkül is csak körülbelül 40-50 %-os (minimálbérrel 20 % körüli) önerővel kellett rendelkeznie.

Az ügyintézési idő tekintetében a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén volt olyan pénzintézet, ahol minden bírálati feltétel teljesülése esetén akár 5 munkanapon belül pénzhez juthattak az ügyfelek. Ez olyan versenyt generált, hogy a hiteltortából nagyobb szeletekkel rendelkező pénzintézetek mindegyike bevezette a saját gyorshitelét.

A Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR, korábban BAR) egyre nagyobb számban kerültek fel korábban is ügyfelek, de a statisztikák szerint ezek egyharmada már rendezte tartozását. Mivel a passzív státusszal rendelkező ügyfelek az eredeti elképzelés szerint 5 évre kizárták magukat a hitelezésből, a bankok megvizsgálták, hogy miképpen lehetne megcélozni ezt az ügyfélkört.

A rendezett státuszú feketelistás ügyfeleket valamivel szigorúbb adósminősítés alá vetették, a hiteleket pedig 1-2 százalékponttal drágább hiteldíj, vagy magasabb induló költségek mellett engedélyezték. Az ügyfeleket ez nem tartotta vissza, ha lakásvásárlásról volt szó inkább vállalták a magasabb törlesztőrészletet.

Az ügyintézési idő lerövidítésének másik módja az értékbecslés mellőzése volt. A biztosítóval is rendelkező pénzintézetek úgy hirdettek gyorsan felvehető jelzáloghiteleket, hogy a lakásbiztosítással rendelkező ügyfeleknek elfogadták a kötvényükben szereplő ingatlanértéket a fedezet minősítésekor.

A tengerentúli hitelválság kirobbanásának egyik eleme a felelőtlen hitelezési magatartás volt. A magyarországi pénzintézetek bár nyitottak a magas finanszírozású ügyletek és a jövedelemigazolás nélküli termékek felé, de a két konstrukciót nem kombinálták. Magas finanszírozást csak a megfelelő igazolt jövedelemmel rendelkező ügyfelek igényelhettek, munkáltatói nélkül pedig körülbelül az igényelt összeg kétszeresének megfelelő ingatlanfedezetet kellett biztosítani.

A hitelpiac szűkülésének első áldozatai a magas finanszírozású konstrukciók és a jövedelemigazolás nélküli hitelek voltak. Bár ahogy nem minden pénzintézet függesztette fel a svájci frank alapú hitelezést, az gyorsan, egyszerűen és könnyen felvehető jelzáloghiteleket sem mindenki vette le a termékpalettájáról.

Az OTP Bank által kínált Gyorshitel, a K&H Bank Könnyű hitele és az Erste Bank Egyszerű hitele mind-mind a válság áldozatává vált. Az utóbbi pénzintézet elmondta, hogy ettől az intézkedéstől nem várnak túl nagy visszaesést, mivel az érdeklődés eleve alacsony volt az összes igénylésre vetítve.

A Raiffeisen Bank Könnyedén hitele euró alapon és az AXA Bank Sprinthitele továbbra is elérhető, az MKB Bank forint alapon nyújt hitelt egyszerűsített bírálattal. Hogy mi lesz a jövő év legjelentősebb újítása a hitelpiacon, azt még homály fedi, de reményeink szerint a bankok képesek lesznek előrukkolni valami váratlannal, ami segíthet kilábalni a bajba került ügyfeleknek.

Legfrissebb lakáshitel körképünk itt érhető el!