Mi lesz a lakáshitelekkel? Ami eddig kiszivárgott...

Bye-bye deviza! Amit eddig tudni lehet...

Már múlt hét végén akadt olyan kereskedelmi bank, mely szólt lízingcégének, hogy a devizás finanszírozást be kellene fejezni...mondjuk azonnal. Ez nem volt túl jó jel, különösen miután a változtatások a jelzáloghitel piacra is pillanatok alatt átterjedtek.

Elsőként az MKB Bank jelentette be, hogy nem fogad be új devizahitel kérelmeket, majd a Raiffeisen háza tájáról hallhattuk, hogy a vállalati szegmensben már egyedi elbírálást alkalmaznak a devizahitelezésnél, a lakossági területen azonban még változatlanul hiteleznek devizában.

A legfrissebb információk egyike, hogy a Volksbank "a megnövekedett devizakockázatok miatt, az ügyfelek érdekeit is figyelembe véve, átmenetileg korlátozza a CHF és USD alapú finanszírozást mind vállalkozói, mind lakossági területen". Az euro és forint finanszírozás tekintetében nincs változás a banknál.

Az Erste és az OTP Bank állítólag aktívan figyeli a piacot és ennek fényében hoz majd döntést, amint a szükség úgy hozza, a K&H, az UniCredit és a Budapest Bank azonban egyértelműen úgy nyilatkozott, nem tervezik a devizahitelezés beszüntetését. (Több forrásból is úgy értesültünk, hogy az előttünk álló napokban szinte minden banknál döntéshozói szinten napirendre kerül a kérdés, így várhatjuk a bejelentéseket.)

Nem a kondíciós listából látszik...először!

Emlékezetes, hogy a válság kirobbanását követően számos szakértő szólalt meg a feltételezett magyarországi hatásokkal kapcsolatban. A devizahitelek jelentős visszaszorulását (ami jelenleg szinte biztosra vehető) jóval kevesebben jósolták meg, mint a hitelezési feltételek szigorodását.

Az új szigor nem elsősorban a kondíciós listákon látszik, a napi gyakorlat azonban már mutat merész eltéréseket a hetekkel ezelőtt tapasztalthoz képest. Vegyük például a KHR-rendszerben szereplő (ismertebb nevükön BAR-listás) ügyfelek kezelését. Korábbi összeállításunkból látszik, hogy egy éve a bankok többsége nyitott volt a feketelistás ügyfelek (legalábbis a passzív státuszúak) finanszírozására. A legfrissebb körkérdésünkre beérkezett hivatalos válaszok szerint a bankok hozzáállása a válság hatására nem változott ebben a tekintetben (aki eddig is elutasító volt, az nem enyhült meg, a többiek pedig hivatalosan nem szigorítottak). A legmerészebb válasz szerint: a jövőre vonatkozóan üzletpolitikai döntés függvényében elképzelhető változás e téren...

A hitelezési gyakorlat tovább szigorítására utal a KDB Bank válasza is, mely annak ellenére, hogy nem nyújt finanszírozást a KHR-listán szereplőknek, kiemelte hogy "a jelenlegi piaci körülmények egyre inkább a hitelezési gyakorlat felülvizsgálatát, és még óvatosabb gyakorlat bevezetését kívánják".

A BAR-listánál maradva: információink szerint korántsem olyan könnyű már passzív BAR státusszal (rendezett tartozással) hitelhez jutni, mint néhány hónapja. A bankok ugyan kifelé kommunikált módon nem változtattak gyakorlatukon, a valóságban azonban akad már olyan nagybank, mely a korábbiakkal ellentétben igen komolyan figyeli az igényléseknél a passzív BAR státuszt és vagy nem fogadják be az igénylést vagy fiókszinten külön engedélyt kell rá kérniük, amit korántsem mindig kapnak meg. (Korábban ugyanezen banknál a lezárt hitelmulasztással rendelkező ügyfeleket a teljesen standard hitelbírálati folyamat szerint minősítették, ami mostanra megváltozott.) FRISS: információnk szerint az OTP Bank már egyáltalán nem fogad be hitelkérelmet passzív KHR-esektől és a finanszírozási arányokat is jelentősen csökkentette.

Nézzünk a dolgok mögé! Mire számíthatunk?

Pár hete szinte elképzelhetetlen volt, hogy napjaink slágere a devizahitel lekerüljön bármely bank termékpalettájáról. Ideje azonban belátni, hogy a bankok meglévő forrásaikat igyekeznek a lehető legbiztonságosabban kihelyezni, a jelenlegi piaci helyzet ugyanis nem a legalkalmasabb a kockáztatásra.

Leírhatnánk, hogy az Egyesült Államokban is az volt a bajok forrása, hogy minden jöttmentnek adtak hitelt, nálunk azonban még korántsem tartott itt a piac. A komoly finanszírozási arányú konstrukciókhoz szigorú jövedelemvizsgálat kapcsolódott, nem úgy mint a tengerentúlon.

Ennek ellenére a kialakult helyzet hatására kíváncsian várjuk, mikor áll elő egy eddig engedékenyként ismert nagybank és mondja ki a nyilvánosság előtt, hogy ő befejezte a kockázatosabb minősítésű adósok meghitelezését, mert ekkor elindulhat a lavina. (Megjegyezzük persze, hogy a hazai KHR rendszer alapvetően rossz, hiszen az ügyféladatok 5 évig szerepelnek a rendszerben attól függetlenül, hogy a tartozás rendezésre került-e már, ezért nem feltétlenül jelent minden passzív BAR-os ügyfél sokkal nagyobb kockázatot mint a standard ügyletek.)

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a fejlettebb országokban tömegesen tűnnek el a piacról a jelzáloghitel konstrukciók, így ha képesek vagyunk feldolgozni, hogy a válság hazánkat sem hagyja érintetlenül, akkor beláthatjuk hogy hasonló folyamat következhet itthon is. (Még akkor is, ha nálunk még nem jelentek meg jelentős számban az extrém finanszírozási arányokat kínáló, mindenféle jövedelemvizsgálat nélküli konstrukciók.) A hitelfelvétel előtt állók számára mindenestre izgalmas időszak következik...

Update: információnk szerint a K&H Bank felfüggesztette a magas finanszírozású termékei értékesítését.