Fix díj helyett százalék! Mennyit bukhatsz az előtörlesztésen?

Ráadásul újabban egyre másra rukkolnak elő a bankok olyan ajánlatokkal, amiben szinte minden egyszeri költségtől megkímélnek minket és még a törlesztő részletek sem tűnnek olyan rémisztőnek. Érdemes ilyenkor azonban a dolgok mélyére nézni, gyaníthatjuk ugyanis, hogy mindezt nem valami karitatív ihlettől megszállva teszik.

Az egyik fontos részlet a szerződésmódosítás, vagyis az elő- vagy végtörlesztés költsége, amire a hitel felvételekor sokan csak legyintenek, mondván: a legfontosabb, hogy most keveset kelljen fizetnem. Ez azonban nem biztos, hogy okos döntés, hiszen még a bankok is elismerik, hogy 2-3 évente érdemes körülnézni a piacon, jobb ajánlat reményében, amit nem biztos, hogy a hitelező bankunknál fogunk megtalálni. Márpedig ekkor igen borsos árat fizethetünk, különösen, ha nem fix összegről, hanem a fennmaradó tőketartozás százalékában meghatározott díjról van szó, ami egy 10 millió forintos hitelnél akár 400 ezer forint is lehet.

Utánajártunk ezért, hogy az egyes bankok milyen díjakkal büntetik azon ügyfeleiket, akik hűtlen módon más bankhoz szeretnék átvinni hiteleiket, vagy egyszerűen csak meg szeretnék gyorsítani a tartozásuk lerovását.

Mivel több bank is arról számolt be az elmúlt néhány hónapban, hogy jelentősen nőtt - sőt egyes esetekben elérte a nyugat-európai 20 %-os szintet - az elő- és végtörlesztések száma a hitelportfoliójukra vetítve, sokan erre úgy reagáltak, hogy megemelték a szerződésmódosítási díjakat, vagy akciós termékek esetében ahhoz a feltételhez kötötték ezek igénybevételét, hogy a szerződés 3-5 éven belül nem bontható fel, magyarul nem élhet az ügyfél végtörlesztési jogával.

Éppen ezért azt is megvizsgáltuk, hogy mennyiben változtattak az elmúlt néhány hónapban az egyes bankok ezeken a díjakon, illetve milyen irányban és mértékben. A figyelembe vett bankok közül a CIB, az Erste, a K&H és a Raiffeisen módosított díjszabásán január óta, van amelyik fix díjról a törlesztéssel arányos díjra tért át, van amelyik a minimálisan fizetendő fix összeget emelte meg, de akad olyan eset is, ahol korábban százalékos formában adták meg a díjak mértékét, mostanra azonban már minimális fix összeget is elkérnek a szorgalmas törlesztőtől.

Szintén ritka, hogy különböző díjat számítanának fel az elő-, illetve végtörlesztés esetén, ugyanis ezek között nincs lényeges különbség, ahol azonban mégis eltérő díjszabást alkalmaznak, ott az utóbbi többe kerül, mivel ekkor valószínűbb, hogy egyúttal ügyfelet is veszít a bank.

Ami még eltérést okozhat az egyes bankok ajánlatai között, hogy mikor érvényesítik a szerződésmódosítási díjat, egyes intézetek esetében ugyanis előfordulhat, hogy csak a futamidő első néhány évében kell ezért fizetni, később pedig már nem, vagy jóval kevesebbet.

Mindig olvassuk el tehát az apróbetűs részeket, ha nem szeretnénk később a néhány száz ezres "büntetés" láttán meglepődni. Még egy szempontot azonban ne tévesszünk szem elől, mikor bankot, illetve hitelkonstrukciót választunk, méghozzá azt, hogy a havonta fizetett törlesztő részletekben mekkora a tőke, a kamatok és egyéb díjtételek aránya. Azoknál a hiteleknél, melyeknél az elején csak kamatot és banki költségeket fizetünk előfordulhat, hogy még évek múltán sem csökken a tőketartozásunk, ami aztán igazi hidegzuhanyhoz is vezethet, mikor végtörlesztéskor kiderül, hogy még a teljes hitelállományra ki kell fizetnünk a díjat.