A BusinessWeek több mint két tucat olyan állami egyetem és bank közötti megállapodásról számolt be a minap, melynek értelmében a bankok summás összeget fizetnek az iskoláknak az ott tanuló diákok személyes adataiért cserébe. Nem meglepő, ha az egyetemek így nem a legjobb kondíciókat biztosító bankkal kötnek szerződést, hanem azzal, amelyik a legtöbbet fizeti nekik.
Az Egyesült Államokban jóval elterjedtebbek az úgynevezett szponzorkártyák, vagyis azok a hitelkártyák, melynek használata után egy non-profit szervezet is "adományban" részesül. A legtöbb szponzorkártyát egyetemek és bankok közösen bocsátanak ki, melyen feltüntetik az egyetem logóját, és minden egyes tranzakció után X százalék jutalékot kap az intézmény.
A BusinessWeek vizsgálódásai nyomán azonban kiderült, hogy miről szólnak ezen túl a megállapodások. Több tucat egyetem ugyanis azért is jutalékot kap, ha hallgatói adatait (email cím, telefonszám, szülők foglalkozása, stb.) kiszolgáltatja a banknak, hogy azokat felhasználva direkt marketing formájában felkereshesse őket a pénzintézet. De akadnak olyan oktatási intézmények is, akik maguk hirdetik az adott bankot diákjaik körében, felhívva a figyelmet a kezdeti alacsony kamatokra, ugyanakkor a később szinte törvényszerűen megugró díjakról már nem számolnak be.
Az pedig szinte már bevett szokásnak számít, hogy a hallgatókkal sikeresen megkötött szerződés, majd a kártyahasználat után is jutalékot kapnak az intézmények, ezáltal is érdekeltté téve őket abban, hogy ösztönözzék a diákokat a hitelfelvételre.
Ez történt tavaly az Iowa-i Egyetem esetében is, ahol az alumni vezetője személyesen küldött emaileket a diákoknak, melyben 4,9 százalékos kamatozású szponzorkártyát hirdetett, azonban azt már nem tartalmazta a levél, hogy ez 6 hónap múlva már 18,24 százalékra emelkedik. Cserébe a Bank of America évi 1 millió dollárt fizetett, ami az egyetem éves költségeinek negyedét fedezte. Ezt a gyakorlatot novemberben végül felfüggesztette az iskola, a helyi sajtó nyomásának hatására.
Persze a bankok mindenre tudnak magyarázattal szolgálni, hiszen ők úgy gondolják, a diákoknak egyébként is szükségük lenne hitelre, amiből megélhetésüket, a tandíjat kifizetik, az ő marketingtevékenységük pedig csak megkönnyíti az eligazodást a különböző ajánlatok között.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Bank of America adatai szerint - aki több mint 700 egyetemmel áll szerződéses kapcsolatban - az elsődeleges célcsoportot az "öregdiákok" és az egyetemi sportcsapatok rajongói jelentik, hiszen a szponzorkártyák 96 százalékát ők birtokolják. Ők azzal védekeznek, hogy mindig rendelkezésre bocsátják a termék részletes leírását és csak az igénylők felének nyújtanak valóban hitelkártyát. Persze sokan nem csak egy hitelkártyával rendelkeznek, ezáltal jelentős hitelállományt halmoznak fel az iskolaévek végére, nem is sejtve, hogy mekkora terhet vállalnak ezzel magukra, sőt, egy-egy késedelmes törlesztés esetén el is eshetnek a későbbi kedvező lakáshitel lehetőségétől.
Az USA-ban az egyetemisták és főiskolások több mint kétharmadának legalább egy hitelkártya lapul már a zsebében, persze ezek legtöbbje nem a most részletezett szponzorkártyák közül kerül ki. A mostanában végzett amerikai diákok (25-34 évesek) hitelállománya közel duplájára nőtt az 1989-ben végzettekének, átlagosan 20 ezer dollárra. Ez összefügg azzal, hogy a mai fiatal dolgozók 43 százaléka fizetésének közel egyharmadát lakbérre költi. Ez az arány 1970-ben mindössze 18 százalék volt.
Persze a jelenség nem egyedülálló, hiszen Kanadában is hasonló a helyzet, ahol az egyre emelkedő tandíjak miatt mind többen kényszerülnek hitelre, de nemrégiben az új-zélandi diákok is tüntetéseket szerveztek az utcákon, azt követelve a kormánytól, hogy biztosítsanak számukra a megélhetéshez elegendő ösztöndíjat.


Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Másodszor emel bért idén a Rossmann (x)
300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére az idén 30 éves drogéria, amely tavaly elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahely díját.
-
A környezetbarát IT eszközöké a jövő (x)
A világ első szén-dioxid-semleges üzleti laptopja új fejezetet nyithat fenntartható digitalizációban.
-
Az élelmiszer-infláció letöréséhez nem elég a 6 árharcos multi élelmiszerlánc (x)
Az élelmiszer-inflációban jelenleg gyengülés tapasztalható, amiben a multinacionális élelmiszerláncok árpolitikája is fontos szerepet játszik.
- Álomgólt lőtt az angol Ligakupában Szoboszlai Dominik - videó
- Hatalmas drogfogás egy kecskeméti tanyán
- Koncepciójavaslat a bértárgyalásokra - Infláció- és gazdaságinövekedés-függővé tenné a béremelést a Liga Szakszervezetek
- Online feladattár segíti az érettségire való felkészülést
- Észak-Korea az alkotmányba foglalta az atomfegyverkezést
- Figyelem, a hétvégén változások lesznek a vasúti közlekedésben!
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


