A devizahitel tényleges kockázata (x)

Hogy épül fel a devizahitel?

Egy igazán megalapozott döntés meghozatalához az alacsony törlesztőrészleten túl kell látni és tisztában kell lenni azzal, hogyan épül fel a konstrukció és ebből adódóan milyen kockázatokkal kell számolni.

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy amennyiben svájci frankban veszünk fel hitelt, akkor például nem 10 millió forinttal tartozunk a banknak, hanem az ennek megfelelő devizaösszeggel. Igaz, hogy a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, a tartozást azonban frankban tartja nyilván a bank. Mivel a legtöbb hitelfelvevő forintban szerzi a jövedelmét, minden egyes hónapban meg kell vásárolnia a törlesztéshez szükséges devizamennyiséget, mely az árfolyam-mozgás függvényében hónapról-hónapra más összegbe kerülhet.

Az árfolyamváltozás tekintetében érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a forint erősödik, akkor kevesebb forintból tudjuk megvenni az aktuális hónapban szükséges frankot, így jobban járunk, míg forintgyengülés esetén ezzel ellentétes a hatás. (Amennyiben például a forint svájci frankkal szembeni árfolyama 160-ról 155-re erősödik, akkor a havi 500 frankos törlesztőrészlet megfizetéséhez 2500 forinttal kevesebb pénzre van szükség.)

Az árfolyamkockázat mellett ki kell emelni, hogy a forinthitelhez hasonlóan a devizaalapú konstrukcióknál is szembesülünk kamatkockázattal, mely a következőből adódik:

- amennyiben a svájci jegybank kamatot emel, megemelkedik a devizahitelünk kamata a következő kamatperiódusra, emellett azonban azonnali hatásként érzékeljük, hogy a frank forinttal szembeni erősödéséből adódóan több forintot kell adnunk a havi törlesztőrészletnek megfelelő devizáért. (A kamatváltozás hatását elkülönülten vizsgálva azt mondhatjuk, hogy egy 25 bázispontos svájci kamatemelés nagyságrendileg 2,5%-kal emeli meg a következő kamatperiódusra vonatkozó törlesztőrészletet.)

Mi alapján érdemes választani?

A piacon alapvetően a forinthitel mellett az euró és a svájci frank alapú konstrukciók közül lehet választani. A három alternatíva pár perc alatt csökkenthető, a forint ugyanis csak támogatott konstrukciók esetén lehet versenyképes a svájci frankkal szemben, az euró pedig számos hitelösszeg-futamidő kombinációnál magasabb törlesztőrészlettel jár, mint a forinthitel. (Mindent összevéve euróban esetleg azért lehet érdemes gondolkodni, mert egy hosszabb futamidő alatt minden bizonnyal hazánk is csatlakozik az euró-zónához, így a jövedelem és a törlesztés devizaneme megegyezik majd, azaz megszűnik az árfolyamkockázat.)

Nézzünk tehát a forinthitel és a svájci frank vonatkozásában egy egyszerű számpéldát, mely megkönnyítheti a döntést. Amennyiben 5 millió forint felvételét tekintjük 10 éves futamidőre, akkor lehetőségünk van a támogatott és piaci kamatozású forint konstrukciókat is megvizsgálni. Ebben az esetben svájci frank hitelnél a havi törlesztőrészlet 356,15 frankra, azaz 55 067 forintra tehető (az adott bank által alkalmazott 154,6-os árfolyam mellett), míg támogatott forinthitel esetén 56 464 Ft-ot kellene havonta fizetnünk. (Állami támogatású konstrukciót azok vehetnek igénybe, akik korábban ezt nem tették és a jogszabály által behatárolt kereteken belüli értékű és méretű ingatlant vásárolnak.) Amennyiben nem vagyunk jogosultak állami támogatásra, akkor forinthitelnél a havi törlesztés felkúszik 70 000 Ft-ra.

Az árfolyamkockázat mérlegelése szempontjából érdemes megvizsgálni, hogy milyen forint/svájci frank árfolyam mellett érné meg jobban hazai pénznemben eladósodni. A példánknál maradva a támogatott forinthitel már 158,5 HUF/CHF árfolyam mellett megérheti, a piaci kamatozású konstrukció diadalához azonban teljesen irreálisnak tűnő szintre, 196,5-re kellene felkúsznia a kurzusnak, mely csaknem 28%-os gyengülést jelentene a jelenlegi szintről. (A középárfolyam jelenleg 154,1 körül tartózkodik.) Az alábbi grafikonon bemutatjuk svájci frank forinttal szembeni árfolyam-alakulását és feltüntetjük a támogatott konstrukciónál kiszámított kulcs-árfolyamszintet is. (A piaci kamatozású hitel töréspontját az ábrázolt 1,5 év alatt gyakorlatilag nem is érintette az árfolyam, mely megerősíti a piaci forinthitel teljes versenyképtelenségével kapcsolatos korábbi megállapításunkat.)

Ne rohanjunk fejjel a falnak!

Mielőtt elhamarkodottan azt a következtetést vonnánk le, hogy máris megtaláltuk a nekünk megfelelő hitelfajtát, mindenképpen ki kell emelni, hogy jövedelmünket sose szabad egy egészséges mértéknél jobban leterhelni. A havi törlesztőrészlet optimális esetben nem haladhatja meg a jövedelem 30%-át, a devizaalapú konstrukciók esetében azonban számításba kell venni, hogy hosszútávon ugyan feltehetően jobban járunk, mint a forinthitellel, a rövidtávú forintgyengülési periódusokat azonban át kell tudni vészelni.

Ha túlterheljük a jövedelmet és bekövetkezik egy jelentősebb forintgyengülés, előfordulhat, hogy épp a legrosszabbkor ijedünk meg és konvertáltatjuk hitelünket forintra. Az optimális devizanem, hitelösszeg és futamidő megválasztása mellett kérdésként merülhet még fel a kamatperiódus hossza is, mely alatt - a korábbi példának megfelelően - a külföldi kamatváltozás nem érint bennünket közvetlenül, ez csak később árazódik be. Mindent összevéve érdemes lehet a komplex döntési helyzetet egy olyan szakértővel átbeszélni, aki a jövedelem terhelhetősége mellett a devizapiacokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban is tud tanácsot adni.