Ketyeg a bomba a pénztárcában - csak idő kérdése mikor robban?

A borúlátást az indokolja, hogy az előző hónapban 2001 óta a legrosszabb negyedéves eredményeiket tették közzé az amerikai bankok, amely a hitelkártyák nemfizetési arányának növekedésére vezethető vissza.

A Citigroup pénzügyi elemzője, Gary Crittenden szerint tovább árnyalja a képet, hogy a hitelintézet kártyás ügyfelei az elmúlt időszakban tovább emelték hitelkeretüket, sőt, az is egyre gyakrabban előfordul, hogy pénzt vesznek fel plasztikjukról, ami a hitelkártyák esetében abszolút rossz döntés a magas költségek miatt. Ez a két motívum pedig könnyen bajhoz vezethet.

Arról azonban, hogy mindez tényleg egy újabb válsághoz vezethet-e, megoszlanak a vélemények. Van aki szerint csupán most fokozódott figyelmünk a veszélyhelyzetek iránt. Ezzel szemben Dennis Moroney, a TowerGroup elemzője rávilágít arra, hogy vélhetően megemelkedik majd a hitelkártyák területén a csődös ügyfelek száma.

Mindez arra vezethető vissza, hogy mindazok, akik eddig a lakások árának szárnyalásából kovácsoltak tőkét, azok most bajban vannak, mivel nem képesek home-equityjükből pénzt csiholni. Az pedig a bankok számára nem jelenthet jót, ha emelkedik a nem fizető hitelkártyások aránya, mivel a tengerentúlon egy 915 milliárd dolláros piacról van szó.

Ezen kívül azonban a subprime hitelekhez hasonlóan, az értékpapírosítás révén sokkal tovább gyűrűzhet az esetleges összeomlás, hatást gyakorolva befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, kisbefektetők vagyonára. Persze mielőtt elkezdenénk rettegni, tisztában kell lennünk azzal, hogy van néhány különbség a két hitelpiac között.

Ezek közül az egyik, hogy a jelzáloghitelek esetében az emelkedő csődök aránya már hónapokkal előbb látható volt, míg a hitelkártyás ügyfelek esetében az arány még mindig igencsak alacsony szinten található, az emelkedés ellenére. Egy másik oldalról azonban veszélyesebb is ez a piac, mint a subprime volt, mivel nem áll a hitelkeret mögött fedezet, vagy a csőd teljes veszteséget jelent.