Minden ötödik hitelkártyás elköveti a hibát - a méregdrága díjak se riasztóak

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2006-ban a kibocsátott bankkártyák száma meghaladta a 8,2 millió darabot, amely 6,5 százalékos növekedést jelent a 2005-ös értékhez képest.

Tovább folytatódott a hitelkártyák térnyerése: a 2005 végén jellemző adatokhoz képest 51 százalékos növekedést produkáló hitelkártyaszegmens aránya az összes bankkártyán belül elérte a 19 százalékot, miközben a betéti kártyák részaránya 86 százalékról 80 százalékra csökkent.

Itt kell megemlítenünk, hogy míg a hitelkártyák száma közel másfélszeresére növekedett, addig a hazánkban még kevéssé elterjedt terhelési kártyák, melyek részaránya az 1 százalékot sem éri el, 10 százalékot meghaladó növekedést mutatott.

A co-branded kártyák száma a 2005. első félévi megingást követően folyamatosan a bankkártyák növekedési ütemét meghaladó ütemben nőtt, a szegmens növelni tudta részarányát az összes kártyán belül, így érthetővé válik a szakértők véleménye, akik a piac telítődése miatt egyre inkább csak valamilyen plusz szolgáltatás, pótlólagos előny nyújtásával lehet majd ügyfeleket toborozni.

A 2006 második félévi adatok a diagram tanulsága szerint némileg ellentmondanak ennek a trendnek, a hitelkártyapiac óriási növekedése ellenére is kismértékben tért vesztettek a co-branded kártyák. Egy ilyen kismértékű megingásból azonban merész lenne messzemenő következtetéseket levonni, hiszen nem látjuk a hitel- és betéti kártyák arányát a co-branded termékeken belül.

Általánosságban elmondható, hogy tovább növelte piaci előnyét a Visa és a MasterCard, miközben az elfogadóhelyek és az ATM-ek száma is dinamikusan nőtt az elmúlt évben, így most már több mint 30 ezer helyen tudják élvezni az ügyfelek a kártyás vásárlás adta előnyöket, vagyis redukálni tudják a készpénzfelvétellel járó díjakat.

Hitelkártyával azonban még most sem érdemes készpénzt felvenni, hiszen az megtöri a kamatmentes periódust, így az ügyfél elesik attól a lehetőségtől, hogy akár 45 napig úgymond ingyen éljen a bank pénzével.

A 2006-os adatok azonban arról tanúskodnak, hogy az ügyfelek az korábbi évektől eltérően egyre kevésbé veszik komolyan a figyelmeztetéseket: manapság szinte minden ötödik hitelkártyával elvégzett művelet készpénzfelvétel.

Ezzel szemben a betéti kártyáját aktívan használó lakosság egyre inkább kezdi felismerni, hogy a vásárlások kártyával való fizetés kedvező hatással van a banki költségekre, és nem érdemes többször kis összegeket felvenni automatából. A vásárlások arányának megnövekedése egyébiránt visszavezethető arra is, hogy az elektronikus POS terminálok lassan a kisebb kereskedelmi egységekbe is eljutnak.

Azt azonban mindenképpen fontos megjegyezni, hogy míg a betéti kártyák esetében a műveletek többségét még mindig a készpénzfelvételek adják, addig a hitelkártyaszegmensben a gyakorlatban minden valószínűség szerint nem fordul meg, hiszen a bankok többféle büntetőtétellel sújtják a készpénzfelvételt alkalmazó kártyatulajdonosokat.

Emellett a bankkártyával való fizetés biztonságosabbá tétele érdekében egyre többen alkalmazzák az Európai Unió által is preferált chip-and-pin módszert, 2006 végén már a kártyák 23 százaléka rendelkezett EMV chip-pel, amely azonban egyelőre csak a kibocsátó bank ATM-jéből való készpénzfelvétel esetén jelent nagyobb biztonságot.

Amennyiben elfogadják és hatályba lép az új Európai Uniós direktíva, az EMV chipek használata kötelezővé válik, a technika bevezetését elmulasztó bankoknak pedig meg kell majd fizetniük a hanyagságuk miatt keletkező károkat.