Miből lesz autód - lízing vagy hitel?

Általánosságban véve a legtöbb embernek, aki kocsit szeretne, nem áll egyszerre rendelkezésre egy összegben vagy pont a tervezett vétel időpontjában az autó ára. Ennek kiküszöbölésére több finanszírozási forma is elérhető, választhatunk hitelt, illetve lízinget, ám mielőtt döntünk érdemes több szempontot is mérlegelni.

Mi a különbség?

Sokan helytelenül azonosítják a lízinget a hitellel, pedig nem árt tudni, hogy a kettő korántsem egy és ugyanaz. A legfontosabb különbség a tulajdonjoghoz kapcsolódik. Ha hitelre vesszük az autót, akkor a gépjármű a mi tulajdonunkban van, s így nyújthat fedezetet a finanszírozónak.

Ezzel szemben lízing esetében a futamidő végéig (bizonyos esetekben utána is) az adott lízingtárgy, vagyis a gépjármű a lízingbe adó, azaz a finanszírozó társaság tulajdonában marad.

A lízingen belül is megkülönböztethető az operatív, illetve a pénzügyi lízing. Előbbi esetében a lízingbe adó könyveiben kerül kimutatásra a lízingtárgy (és ott kerül az amortizáció is elszámolásra), míg utóbbinál már a lízingbe vevő könyveiben szerepel a gépjármű. Az operatív lízing esetében a tulajdonjog nem kerülhet át a lízingbe vevőhöz, de harmadik személyhez már igen.

Az operatív lízinget, mint azt már egy korábbi cikkünkben is megemlítettük, gyakorta tartós bérlet elnevezéssel találhatjuk meg. Magából az elnevezésből is kikövetkeztethetjük, hogy ezt a lízingfajtát általában azok a vállalkozások szokták igénybe venni, amelyeknek az eszköz relatíve rövid távú használatára van szükségük leginkább. Sőt, a vállalkozások gyakorta akkor veszik igénybe az operatív lízinget, mikor egész gépjármű-flotta finanszírozására van szükségük.

A pénzügyi lízingen belül is lehetséges további bontást alkalmazni, amennyiben zárt végű az ügylet, a tulajdonjog a futamidő végén automatikusan átkerül a lízingbe vevőhöz, míg nyílt végű lízingről akkor beszélhetünk, ha az autót lízingelő kvázi opciós jogot kap azzal kapcsolatosan, hogy eldönthesse, szeretné-e megszerezni az adott jármű tulajdonjogát.

Mégis hasonló

Ha magát a finanszírozási folyamat lebonyolítását nézzük, akkor azonban feltűnhet a két finanszírozási forma közötti hasonlóság is. Ha lízinget igényelünk, ha hitelt, mindkét esetben ugyanúgy be kell nyújtanunk bizonyos dokumentumokat, illetve mi magunk is adósminősítésen esünk keresztül.

Melyiket válasszam?

A hitel esetében kezdettől fogva a lízingbe vevő válik az eszköz tulajdonosává, a bank zálogjogot szerez a járműre. Az eszközalapú finanszírozás esetében, amennyiben könnyen értékesíthető lízingtárgyról van szó, az úgynevezett kockázati felárat, vagyis a finanszírozás kamatát mérsékelheti a likvid másodpiac (az autó a finanaszírozó társaság tulajdonában marad).

A lízing esetében, amennyiben nem jövedelem alapú értékelésről van szó az autó értéke képezi a teljes fedezet mértékét, ezért a legtöbb társaság megköveteli a gépjármű casco-biztosítását, igaz ez alól vannak kivételek is, léteznek casco-mentes biztosítások is.

Lízinget tehát abban az esetben lehet érdemes választani, ha valaki nem rendelkezik megfelelő mértékű önerővel, ugyanis általában a gépjármű vételárának kisebb hányadát kell befizetni kezdésként, mint a hiteleknél.

Szintén a lízing előnyeként szokás felhozni az ügyletek lebonyolításának autóhitelhez képest tapasztalható gyorsaságát.

Ami az áfa megfizetését illeti, zártvégű pénzügyi lízing, valamint hitel esetén egy összegben kell azt megfizetni a futamidő elején. Ezzel ellentétben a nyíltvégű, illetve az operatív lízing ügyleteknél az áfát az előbbi esetben a tőkerészletek arányában fizeti meg a vevő, az utóbbi esetben pedig a meghatározott időszakonként fizetendő lízingdíj mellett. Vállalkozások mindhárom típus esetében visszaigényelhetik az áfát.

Vállalkozások esetében fontos döntési szempont lehet, hogy mi az, amit költségként számolhatnak el a különböző finanszírozási formák esetében. Hitelnél a kamat és az amortizáció számolható el, míg lízingnél a kifizetett lízingdíj, illetve bérletnél a teljes bérleti díj.