Mi is az a jelzálog? - Nem kell rögtön megijedni...

A jelzálogjog tipikusan lakásvásárlási hiteleknél szokott megjelenni biztosítékként a bank oldalán. Mindez azért van, mert a lakáshitelek általában magasabb összegűek, mint egy más típusú hitel, és ezért nagyobb biztosítékra van a hitelezőnek szüksége. Más szavakkal a lakás fedezetként szolgál, a bankok így olcsóbban tudják a lakásvásárlási hiteleket árazni, mert kisebb kockázattal kell számolniuk, mint mondjuk egy személyi kölcsönnél, ahol nincs kézzelfogható, pénzzé tehető fedezet.

A dolog menete tehát a következő: a szerződés megkötésekor a közjegyzői okiratban az ingatlant megterhelik, rávezetik a tulajdoni lapra a jelzálogjogot, ami addig ott is fog maradni, amíg vissza nem fizeti az adós a kölcsön teljes összegét.

A biztosítéki jelleg akkor ölt testet, amikor az adós valamilyen oknál fogva nem tud törleszteni. Ekkor az írásbeli felszólítások és póthatáridők letelte után a jogosult (jelen esetben a bank) kielégítést kereshet, vagyis a közkeletű szóhasználattal élve "eladhatja a házat a fejünk felől".

Mégsem kell azonban még itt sem kétségbe esni, ugyanis ennek az "eladásnak" csak 1-2 buktatója van. Ilyen esetben az ingatlant hatósági árverésen értékesítik, amikor is fennáll a veszélye annak, hogy jóval áron alul adják el. Az így kapott ellenértéket azonban a bank nem tarthatja meg teljes mértékben, csak a felé még ki nem fizetett törlesztő részek illetik meg, az ezen felüli összeg a tulajdonosé, mint eladóé marad. Kár tehát csak annyiban érhet minket, hogy elveszítjük a lakást, ami esetleg eszmei értékkel bír számunkra, illetve az, hogy nagy eséllyel áron alul "kótyavetyélik el", erre sajnos a tulajdonosnak nincsen ráhatása (amennyiben megvárja ezt az esetet).

A jelzálogjog jogi természete még annyiban különleges, hogy ez a zálognak egy olyan formája, ahol nem kell átadni a zálogtárgyat a jogosultnak, hanem a kötelezett, egyben tulajdonos továbbra is használhatja - sőt, akár el is adhatja, még ha terhelten is - és csak akkor csorbulnak a jogai, ha értékesítésre kerül a sor. Egyéb esetben a hitelviszony végével a jelzálogjog alól az ingatlant tehermentesíti a bank.

Mindez pedig nem csak az ingatlanokra igaz, hanem ingók (pl. autó) esetében is így van. A közjegyzők vezetik azt a zálogjogi nyilvántartást, ahová a jelzálogjogokat bejegyzik, mert átadás híján máshogy nem lehetne követni ezeket a tényeket, terheket.