A hideg idő, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban felerősítheti több krónikus bőrbetegség tüneteit.
Egyre többször érkeznek riasztások a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához a fűtési szezonban előforduló cserépkályha-robbanások miatt. A jelenség ijesztő: egy pillanat alatt füstös lehet a szoba, hallatszik a dörrenés, és sokszor csak utólag értik meg a lakók, mennyire komoly veszélyhelyzet alakult ki.
A BM Katasztrófavédelem közösségi oldalán a napokban felhívták a figyelmet a cserépkályhák helyes használatára és a robbanásveszély megelőzésére. De mi is történik valójában?
Ahogy a szakemberek megjegyezték, a cserépkályha robbanása ritkán „véletlen baleset”. Több apró hiba együttesen vezet a veszélyhez: karbantartás hiánya, oxigénhiányos, nem megfelelő égés, illetve rossz minőségű vagy nedves tüzelőanyag használata.
Annus Zoltán, zalaszentmihályi kályhásmester szerint a történetek jelentős része nem a kályha hibájával kezdődik: „Ezek egyértelműen emberi mulasztások, amelyek elkerülhetők lennének” – mondta.
A jelenség gyakori oka, hogy a kályha rossz üzemállapotba kerül: nem megfelelő a huzat, a füstjáratok részben el vannak záródva, vagy a levegőellátás nem elegendő. Ilyenkor az égéstermékek felgyülemlenek, majd hirtelen oxigénhez jutva berobbanhatnak - nyilatkozta a szakember a Zaol.hu-nak.
Ezek a leggyakoribb hibák
Annus Zoltán három fő okot emelt ki:
- Elmaradt tisztítás – a füstjáratokban korom és hamu rakódik le, ami akadályozza a füstgáz távozását.
- Idő előtti lezárás – a tűz még lobog, de a kályha ajtaját lezárják, így oxigénhiány alakul ki.
- Vizes fa használata – tökéletlen égést okoz, és több lerakódás képződik, növelve a robbanásveszélyt.
A kályhásmester kiemelte, hogy gyakran a visszafüstölés az első figyelmeztető jel: „Ha az addig jól működő kályha egyszer csak füstölni kezd az ajtón keresztül, az tisztítási hiányra utalhat. Azonban az őszi első begyújtásnál ez nem feltétlenül probléma, csupán a hideg kémény miatt történik.”
Az oxigénhiány és a modern házak
A régi házak fűtési rendszerei a „szellősebb” nyílászárókhoz igazodtak, de a korszerűsítések – jól záró ablakok, ajtók – miatt a természetes levegőutánpótlás megszűnik. Ez gyorsan oxigénhiányt okozhat a kályhában, és visszafüstölést eredményezhet.
„10–15 perc alatt is kialakulhat levegőhiány, ami hirtelen veszélyhelyzetet teremt” – figyelmeztetett Annus Zoltán.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Dió és egyéb olajos magvak a kályhában
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a háztartásokban a már ehetetlen, fekete diót vagy más olajos magot cserépkályhában próbálják elégetni. A szakember szerint ez különösen kockázatos:
„Olajos magvak rövid idő alatt nagy hőt termelnek, ami hirtelen terhelést jelent a kályhának vagy a kazánnak, robbanáshoz vezethet.” A gyakorlatban ez pattogó, durranó dióként jelentkezik, ami fokozza a robbanás veszélyét.
Mit tegyünk, ha visszajön a füst?
Ha a füst visszaáramlik a lakótérbe, azonnal nyissunk ablakot, szellőztessünk. Semmiképp ne próbáljuk házilag megoldani a problémát: mindig hívjunk tapasztalt kályhás szakembert.
A BM Katasztrófavédelem is hangsúlyozza: ha szikrázik a kémény, visszaáramlik a füst, vagy bármilyen rendellenesség tapasztalható, azonnal kérjünk szakmai segítséget.
Sorra bírságolják a tilosban korcsolyázókat a magyar rendőrök: durva, mennyibe kerül egy rossz lépés
Hiába a fagy és a csábító jégfelület, a hatóságok szerint életveszélyes lehet a korcsolyázás. A tatai Öreg-tónál már bírságokat is kiszabtak.








