Még a júniusi csúcstalálkozó előtt összeül a NATO: a B9 országok fognak tárgyalni

Egyes orosz csapatok már behatoltak az Ukrajna déli részén található Mariupol városába, közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő a CNN szerint. Az ostromlott városban 200 ezer civil ragadt be.

A helyi hatóságok szerint két szupererős bomba rázta meg Mariupolt kedden, de a mentőakciók ennek ellenére is folyamatosak. Mindeközben a CNN arról is tudósít, hogy több ponton nyomják vissza az ukránok az oroszokat. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai védelmi tisztviselő meglepő kijelentést tett: szerinte az ukránok itt-ott ellentámadásba mentek át több fronton, próbálnak visszaszerezni területeket az orosz hadseregtől. Az eddigi legnagyobb, oroszok által elfoglalt déli város, Herszon felé is igyekeznek nyomulni, nem messze innen a bekerített Mikolajivon is próbálnak segíteni. Azt nem tudják az amerikaiak, hogy ez vajon egy nagyobb haditerv része ez, vagy csak spontán előretörések.

Ezzel összhangban azt is közölték, Kijevtől északra és nyugatra is előre tudtak nyomulni az ellentámadó ukrán alakulatok. Ezzel a főváros orosz bekerítése még távolabb került a megvalósulástól. Már írtunk róla, hogy a Kijevtől 65 kilométerre nyugatra lévő Makariv városkában is felhúzták az ukrán zászlót, 24 órányi csatározás után.

Egyre több menekült érkezik

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) kedden is közzétette, hány menekült érkezett Magyarországra. Eddig 9940 harmadik országbeli állampolgárnak adott ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást az állami szerv, valamint 4969 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrálta. Az OIF Budapesten és Debrecenben koordinálja a feladatokat, hogy az érkezők gyors segítséget kapjanak. Többnyelvű kollégáik segítik a feladatot, a szóróanyag és a honlapon lévő tájékoztató is magyarul, angolul, ukránul van leírva. Az OIF megemelt létszámban dolgozza fel a kérelmeket, a menedékeskénti elismerést a Budapest, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán lehet megtenni a hét minden napján.

A fővárosi önkormányzat 2000 ukrajnai menekültnek segített szállással és/vagy étkezéssel az orosz-ukrán háború kitörése óta. Erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt egy keddi háttérbeszélgetésen, ahol a főváros menekültügyi intézkedéseit mutatták be. Elmondása szerint a főváros még a háború kezdete előtt elkezdte a felkészülést egy lehetséges menekülthullámra, kidolgozták a szálláskapacitásokat, írta a Telex.

A főváros három helyszínen biztosít rövid távú szálláshelyet az Ukrajnából érkező menekültek számára, ezen felül két vidéki helyszínen hosszú távra szállásoltak el családokat. A fővárosi szálláshelyeken elhelyezett menekültek átlagéletkora 21 év, nagyrészt (56 százalék) nők. Az eddig látott trendeknek megfelelően ezeken a szálláshelyeken is csak pár éjszakára maradnak a menekültek, az egyik helyen viszont „bennragadtak” az emberek, nem tudtak tovább utazni vagy másik szállást szerezni maguknak, magyarázta Kiss Ambrus. Több mint 21 ezer adat ételt osztott ki a főváros a menekültek között. Ez azt jelenti, hogy naponta 500-600 menekültet látnak el étellel, és szükség esetén 1000 főre is emelkedhet ez a szám.

Összehívják a keleti NATO-tagállamok, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját

A júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt. Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió miatt. A két államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Grúzia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania, és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.

A 2015 novemberében, a Krím orosz annektálására válaszként létrehozott szervezetnek Magyarország is a tagja, csak úgy, mint a többi keleti NATO-tagállam: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Románia, írta az MTI.

Az ENSZ portugál főtitkára is megszólalt az orosz-ukrán háború ügyében. António Guterres New Yorkban, újságírók előtt azt mondta, hogy ha Mariupol el is esik, Ukrajnát nem lehet városról városra, utcáról utcára, házról házra meghódítani. Az ENSZ portugál főtitkára szerint az orosz–ukrán háború abszurd, megnyerhetetlen, nem tart semerre, épp ezért legfőbb ideje lenne véget vetni a harcoknak.

Az ukrajnai háború folytatása erkölcsileg elfogadhatatlan, politikailag tarthatatlan és katonailag értelmetlen

– nyilatkozta, és arról is beszélt, hogy a harcok miatt már 10 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát Ukrajnában. Szerinte az ukránok „a földi poklot élik át”, miközben a háború negatív hatásait az élelmiszer-, energia- és műtrágyaárak robbanásszerű növekedése miatt már világszerte lehet érezni. Az ENSZ-főtitkár úgy látja, hogy a háború folytatása globális éhínséget is okozhat. Mindezek alapján Guterres béketárgyalásokat sürget.