Láthatatlan gyilkos tizedeli a magyarokat: évente ezrek életét követeli ez a veszély, ennek a fele se tréfa

Kevesen gondolnák, hogy Európa legszennyezettebb levegőjű pontjai nem London, Varsó vagy valamelyik nagy ipari központ közelében találhatók, hanem Olaszország déli részén, viszonylag kis településeken. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség nemrég közzétett légminőségi jelentése szerint az „la Dolce Vita” országa komoly környezeti problémával küzd: itt mérték a kontinens legmagasabb helyi PM2,5-koncentrációit.

Mi az a PM2,5, és miért veszélyes?

A PM2,5 jelölés egy különösen apró, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finomporra utal, amely mérete miatt képes mélyen behatolni a tüdőbe, sőt a véráramba is bejutni. Ez a fajta szennyezés nemcsak a közúti közlekedésből származik, hanem finomítókból, cementgyárakból, fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és erdőtüzekből is eredhet.

Éppen ezért a PM2,5-öt az egyik legveszélyesebb légszennyező anyagként tartják számon, hiszen hosszú távú jelenléte a légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.

A régiók között Dél-Olaszország a lista élén

A 2024 és 2025 közötti időszakban mért adatok szerint a legmagasabb éves átlagértékeket egyértelműen Dél-Olaszországban regisztrálták. A Ceglie Messapica nevű település 117, a szintén Puglia tartományban fekvő Torchiarolo pedig 113 mikrogramm/köbméteres éves átlagértékkel tűnt ki – ez az uniós 25 mikrogramm/köbméteres határértéknek több mint négyszerese.

De miért éppen ezen a vidéken ilyen magasak a mért értékek? Gianluigi De Gennaro, a bari egyetem kémia- és környezeti hatás professzora szerint a kiugró adatok elsősorban a téli biomassza-égetésnek, vagyis a kandallók és kályhák használatának köszönhetők.

A szakember hozzátette, hogy a szennyezés télen azért is súlyosbodik, mert a légkör ilyenkor kevésbé képes szétoszlatni a káros részecskéket az adott térségben. Ennek hátterében az áll, hogy a planetáris határréteg – a légkör legalsó, mintegy háromezer méteres magasságig terjedő rétege – télen alacsonyabb és sűrűbb, így a szennyező anyagok jóval tovább maradnak a felszín közelében, mintsem hogy elszállnának – idézte az Euronews cikke a szakértőt.

Nem csupán a déli régió ad okot aggodalomra: Észak-Olaszország, az ország legfontosabb ipari térsége szintén komoly problémás területnek számít. Itt sűrűn fordulnak elő olyan mérőállomások, ahol az éves részecskeszint tartósan megközelíti a 25 mikrogramm/köbméteres határértéket.

Lássuk a teljes listát, országok szerinti bontásban

A 2024–2025-ös időszakban Olaszország mellett további nyolc uniós és nem uniós ország régióiban lépték túl a megengedett határértéket. A listán szerepel Lengyelország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Észak-Macedónia, Románia és Törökország, sőt még Dánia is – Koppenhágában az egyik mérőállomás 95 mikrogramm/köbméteres értéket rögzített, ami önmagában is figyelemre méltó adat egy északi, jellemzően tiszta levegőjéről ismert fővárosban.

A jelentés szerint a legsúlyosabb szennyezettségi gócpontok közül több is Szarajevóban és Észak-Macedónia ipari térségeiben található. Nem véletlen tehát, hogy a Balkán és Kelet-Európa számít azoknak a régióknak, ahol a legmagasabb a PM2,5-expozícióhoz köthető, hosszú távú halálozási arány százezer lakosra vetítve – ide tartozik többek között Albánia, Bulgária, Görögország és Románia is.

Érdekes módon Olaszország (101 haláleset százezer lakosra vetítve) itt is jóval rosszabbul teljesít, mint a hozzá hasonló méretű országok: Spanyolországban 41, Franciaországban 34, Németországban pedig mindössze 37 az arányszám. A legalacsonyabb értékeket ezzel szemben Észak-Európában mérték: Izland, Finnország, Svédország, Észtország és Norvégia áll a lista végén.

Összességében a helyzet Európa-szerte aggasztó: a szigorúbb Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint, amelyek mindössze 5 mikrogramm/köbméteres határértéket határoznak meg, az európaiak több mint kilenctizede olyan levegőt lélegzik be, amely nem felel meg az egészségügyi biztonsági szintnek.

Magyarország helyzete

A grafikonon szereplő rangsorban Magyarország a 102 fős, 100 000 lakosra vetített becsült halálozási aránnyal a középmezőnyben, a 11. helyen áll – rosszabb pozícióban, mint például Olaszország vagy Lengyelország, de kedvezőbb helyzetben, mint a Balkán számos országa, köztük Észak-Macedónia, Szerbia vagy Bulgária. Friss hazai adatok szerint a légszennyezettség Magyarországon évente mintegy 8–12 ezer idő előtti halálesetért felelős, ezért az Európai Unió 2030-ra 55 százalékos csökkentést tűzött ki célul a légszennyezés egészségügyi hatásaiban.

A hazai PM2,5-kibocsátás túlnyomó része, közel 80 százaléka nem ipari eredetű: elsősorban a lakossági fűtésből, valamint a mezőgazdaságból és a közlekedésből származik. Ezt támasztja alá egy 2026 februárjában, 8-a és 27-e között zajló, országhatárokon átnyúló szennyeződési hullám is, amely Magyarországot is jelentősen érintette, és amelyet elsősorban a téli fűtés, illetve a mezőgazdasági és közlekedési kibocsátások okoztak.

A legtöbb szennyező anyag tekintetében Magyarország egyébként jól halad a 2030-as uniós célok felé, az ammónia- és a PM2,5-kibocsátás csökkentése azonban továbbra is komoly kihívást jelent.

Nem csak a PM2,5 jelent veszélyt

Bár a jelentés középpontjában a PM2,5 áll, a szakértők szerint korántsem ez az egyetlen aggasztó szennyező anyag. Az EEA szerint a légminőség Európában folyamatosan javul ugyan, ám a mérőállomások akár ötödén is még mindig a jelenlegi uniós határértékek fölötti szennyezettséget regisztrálnak.

A szervezet emellett figyelmeztet a PM10-re, egy másik belélegezhető szemcsés anyagra, valamint a talajközeli ózonra is, amely a napfény és a járművek kipufogógázaiból, illetve az ipari kéményekből származó szénhidrogének és nitrogén-oxidok kölcsönhatásából jön létre. Ez utóbbi szennyező anyag koncentrációja 1900 óta több mint duplájára nőtt.

Egy további veszélyes vegyület a benzo(a)pirén, amely többek között a cigarettafüstből, az odaégett ételekből és a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik.

Hogyan védekezhetünk a szennyezett levegő ellen?

A szakértők szerint a védekezés apró, mindennapi szokásokkal kezdődik. De Gennaro professzor például azt javasolja, hogy a városi lakosok lehetőleg ne szellőztessenek a csúcsforgalmi órákban, hanem várjanak reggel kilenc óráig, amikor a közlekedésből eredő szennyezés már valamelyest csökken. Emellett egy légtisztító készülék is segíthet abban, hogy a lakás belső levegője tisztább legyen.

Az EEA szakemberei szerint érdemes kizárólag tanúsítvánnyal rendelkező, korszerű kályhákat és kandallókat használni, télen kerülni a felesleges tüzelést, valamint a legszennyezettebb időszakokban – például amikor a levegőben a káros anyagok koncentrációja a legmagasabb – lehetőleg elhalasztani a szabadtéri sportolást, mint amilyen a futás is.

Végül a szakértők azt is javasolják, hogy mindenki tartsa magát tájékozottan a helyi légszennyezettségi adatokról. Ehhez ma már számos alkalmazás nyújt valós idejű, helyhez kötött információt, amelyek segítségével egyénileg is időzíthetők a szabadtéri programok és a szellőztetés – így mindenki maga is tehet azért, hogy csökkentse a szennyezett levegő okozta egészségügyi kockázatokat.