Ha nem állunk neki idejekorán a fűnyírásnak, meglepő kincsekre bukkanhatunk saját kertünkben: az egyik leginkább gaznak tűnő csodanövényünk az útifű. Sokan gyökerestül tépik ki.
Bár a koronavírus a 2019-es megjelenése óta gyorsan fejlődött, egy friss kutatás rámutatott, hogy ez az evolúció mindvégig szigorú genetikai és szerkezeti korlátok között zajlott. A kórokozó nem nyitott meg új mutációs útvonalakat. Ehelyett a már meglévő, lehetséges módosulások kombinálásával hozta létre az új variánsokat - jelentette a phys.org.
A szakemberek a világjárvány során felhalmozódott hatalmas genetikai adatbázist elemezve vizsgálták a vírus tüskefehérjéjét. 2020 végétől sorra jelentek meg a fertőzőbb, az immunválaszt egyre sikeresebben elkerülő új törzsek. A számítógépes modellek azonban bizonyították, hogy a fehérje alapvető szerkezeti korlátai a pandémia alatt érdemben nem módosultak.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben a sikeres variánsok nem azért jöttek létre, mert a vírus átlépte a saját fizikai határait.
A kórokozó evolúcióját végig szorosan behatárolta a tüskefehérje stabilitásának megőrzése. A fejlődés kulcsát így a szerkezetileg már megengedett mutációk új, működőképes kombinációi jelentették.
James Herzig, a tanulmány vezető szerzője szerint a felismerés rávilágít egy fontos összefüggésre. Megmutatja, hogy a fehérjére ható erős kényszerek miként szabályozzák a mutációk irányát, miután egy vírus átlép az emberi populációba. Az eredmények a jövőben nemcsak más koronavírusok viselkedésének megértésében segíthetnek. Nagyban hozzájárulhatnak a hatékonyabb vakcinák és antivirális gyógyszerek fejlesztéséhez is.
-
Endometriózis Világnapi konferencia Budapesten (x)
Endometriózis Világnapi konferencia Budapesten: Akár 8–10 év is eltelhet a diagnózisig – Budapesten keresik a megoldásokat az endometriózis kihívásaira.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







