Veszedelmes fertőző kór les a magyarokra, ha beüt a meleg: ilyen tünetekkel azonnal menj orvoshoz

A májustól augusztusig tartó időszakban fordul elő Magyarországon a legtöbb Lyme-kór és kullancsencephalitis - vagyis a vírusos agyvelőgyulladás - fertőzés. Az NNK 2022-re vonatkozó adatai szerint 17,7 százalékkal több esetet regisztráltak tavaly, mint 2021-ben. 2022. első hetétől a 42. hétig 1491 betegről érkezett jelentés, míg 2021 azonos időszakában 1267-ről. A 2022-es adat még a 2016-2020-as medián értékét (1312) is meghaladta. A kullancsencephalitiszes esetek száma 79 volt, 25 százalékkal több, mint 2021-ben ebben az időszakban, viszont a 2016-2020-as évek mediánjánál alacsonyabb. A friss adatok alapján tavaly jelentősen nőtt a kullancsok által terjesztett betegségekkel fertőzöttek száma Magyarországon, ezért 2023-ban is fokozott óvatosság szükséges a nyaralóktól, kirándulóktól, erdős területen élőktől.

A korábbi évek adatai alapján a legveszélyesebb hónapok a június és a július, ilyenkor szaporodnak el igazán a kullancsok, és mivel többet járunk a természetben, így a csípések is gyakoribbak. Viszont már májusban jelentősen emelkedik az esetek száma. Most, hogy beköszöntött a jó idő, bizonyára sokkal több időt töltenek majd a magyarok is a természetben. Kirándulás, nyaralás alkalmával viszont fokozott óvatosság szükséges! Ha pedig a Lyme-kór vagy a kullancsencephalitis tüneteit tapasztaljuk magunkon, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Most kell a legjobban vigyázni

Az elmúlt évek adatai alapján a legtöbb beteget májustól augusztusig regisztrálják, amelynek hátterében a kullancsok elterjedtsége, illetve az állhat, hogy többet megy az ember a természetbe, ahol találkozhat a rovarral. 2021-ben az összes Lyme-kóros eset 47,3 százalékát június-július hónapokban találták, azonban ettől függetlenül még augusztusban és ősszel is érdemes óvatosnak lenni a természetben. A zárt cipő hosszú szárú zoknival, a világos öltözet (melyen hamarabb észrevehető az éppen mászó kullancs) és a kullancs elleni sprayk használata segíthet elkerülni a találkozást a rovarral. Ha mégis megcsíp valakit a kullancs, figyelje a lehetséges tüneteket, és ha a betegség megjelenik, forduljon orvoshoz.

Hol fordulnak elő gyakran kullancsok?

A közönséges kullancs hazánkban is gyakori a Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály közlése szerint. Legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Azonban városi környezetben is lehet velük találkozni, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák és macskák, különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.

Kullancscsípés esetén

A Heim Pál Kórház ajánlásai szerint:

• Ha felfedeztünk egy vagy több kullancsot, minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből. Viszont nem mindegy hogy hogyan!

A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, vietnami kenőcsöt, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe.

• Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, sőt megfogni sem, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor “köpi” a kórokozót szervezetünkbe! Legjobb, ha kullancskiszedő-csipesszel közvetlenül a bőrfelszínen fogva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk és középső ujjal.
• A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül elkapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire kijön fej beszakadás nélkül.
• A fej nem baj, ha bent marad a bőrben az nem okoz különösebb problémát, mint bármely idegen test – kis reakciót kelt majd kilökődik (ez valójában nem is a feje, hanem az állkapcsa). Sőt egyesek szerint jó megoldás az is ha éles késsel levágjuk, lefejezzük a kullancsot közvetlenül a bőr felszínén. Ha pár napon belül mégsem lökődik ki, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat (viszont fertőzést már nem terjeszt).
• Ezután jód oldattal (Betadine) kenjük be a kullancs helyét. Általában 7-10 nap alatt eltűnik a kis vörös csomó nyomtalanul. Fertőzést jelez, ha néhány hét múlva a kullancscsípés helye körül kör alakban halvány pír jelentkezik, amely gyakran nem igazán feltűnő, nem viszket és nem fáj. Ez a bőrtünet csak a fertőzöttek kb. 2/3-ában jelenik meg.
• Kb. 20-30 százalékbanban a fertőzésnek semmi tünete nincs – csak később jelennek meg, esetleg az izületi, idegi vagy szívtünetek. Tanácsos minden ilyen esetben orvoshoz fordulni. Korai stádiumban a fertőzés jól gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel.

A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot (Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek).

Milyen betegségeket terjesztenek pontosan a kullancsok?

Hazánkban a kullancs által terjesztett két legfontosabb emberi betegség a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór. Ezeknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia - írja tájékoztatátásában a Nemzeti Népegászságügyi Központ (NNK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás jellegzetes, eurázsiai elterjedésű betegség: Franciaország nyugati határától kelet felé egészen Japánig, észak-déli irányban Skandinávia és a Balti államok területétől Európa mediterrán térségéig előfordul. Közép-Európában a vírus okozta és kullancsok által terjesztett betegségek közül ez a leggyakoribb. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel - írja az NNK. Nincs rá specifikus kezelés, viszont a fertőzés védőoltással megelőzhető.

A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő fertőző betegség. Legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában 7-10 napos - de minimum 48 órás - lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is.

Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással azonban nem megelőzhető betegség.