Több százezer magyar él ilyen tüdőbetegségekkel: életmentő is lehet, ha tudnak erről

Ezekről a betegségekről még mindig rendkívül fontos beszélni: Magyarországon a tüdőrák áldozatainak száma, hasonlóan a nemzetközi adatokhoz az egyik legmagasabb a daganatos betegségek között, emellett hazánkban több mint 300 000 asztmával illetve félmillió COPD-vel gondozott betegről tudunk. A Társaság az eseményen új elnökségét és elnökét is megválasztotta, utóbbit Dr. Pápai-Székely Zsolt személyében.

Május végén a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 62. Kongresszusán gyűltek össze a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos kutatással, diagnosztizálással és terápiás megoldásokkal foglalkozó hazai szakemberek. A gazdag programban helyet kaptak többek között az alvás alatti légzészavarokkal, légzőszervi rehabilitációval, bronchológiával vagy éppen a tüdő vaszkuláris betegségeivel foglalkozó előadások és panelbeszélgetések.

Természetesen kiemelt témaként szerepelt a COVID-19 járvány hatása a tüdőgyógyászati ellátórendszerre, illetve a vírusfertőzés egyre inkább megfigyelhető hosszú távú szövődményeire. A Nagygyűlésen megválasztották a Társaság új elnökségét, illetve elnökét: a tisztséget mostantól Dr. Pápai-Székely Zsolt tölti be.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ma van az asztma világnapja: nem is tudnak róla, pedig rengeteg magyart érint és kezelhető

Az asztma nem gyógyítható, de gyógyszerekkel jól kezelhető betegség.

Mindenkinek jobb esélyeket hoznak az onkológiai innovációk

Az utóbbi években gőzerővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés. A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyreszabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra.

A gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében: a műtéten átesett pácienseknél ma már nem csak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem ún. célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio terápiát követően immunterápiát is alkalmazhatunk sikerrel. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljeskörű finanszírozást kapott, melyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetőek

– hangsúlyozta Dr. Pápai-Székely Zsolt.

Életmentő lehet az edukáció

A Kongresszuson fókuszba kerültek az ún. obstruktív (a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó) tüdőbetegségek is, melyekkel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a széles körű ismeretterjesztés, a részletes betegedukáció és a legújabb kutatási eredményeket alapul vevő terápiák alkalmazásának jelentőséget. Az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik: a legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért különböző szakmai szervezetekkel és vállalati partnerekkel összefogva rendszeresen igyekszik felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a pillanatnyi megoldást kínáló ún. SABA inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroid tartalmú készítményekhez is forduljanak – ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.

A köztudatban továbbra is kevésbé ismert elváltozás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), holott a világon ez a 3. leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él. Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható.

Szakmai együttműködésen alapul a sikeres terápia

A Nagygyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tüdőt érintő súlyos, gyakran életet veszélyeztető krónikus megbetegedések hatékony kezelésének záloga az érintett terápiás területek szoros együttműködése. Fontos, hogy a klinikai onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterápiás szakember és a tüdőgyógyász közösen hozza meg a döntést az alkalmazott kezelés módszereiről és menetéről – ez biztosíthatja a páciensek számára a lehető legjobb ellátást. Az AstraZeneca gyógyszergyár és az MTT további kiemelt partnerei támogatásával kerültek bemutatásra a tüdőonkológia és az obstruktív tüdőbetegségek területét érintő legfrissebb tudományos eredmények és nemzetközi illetve hazai ajánlások.